A kölltő, meseíró így vall életéről:

Cigány anyanyelvű családban, közösségben születtem Békés megyében, Újkígyóson 1949-ben. Családunk ragaszkodott hagyományaihoz, nyelvi kultúrá­jához, annak ápolásához, megőrzéséhez.

Perifériára kényszerült életünk és létformánk volt a meghatározó abban, hogy indulatok szabadultak föl bennem. Tollat fogtam — kételyektől és szorongástól izzítva — de tudatos törekvéssel, hogy számos megválaszolatlan kérdésre feleletet kapjak.

Ökumenikus megemlékezés tartanak a cigány holokauszt évfordulóján

A "hegedű géniuszai", "láncot hordó emberi lények", "hasznos vagy haszontalan nomádok"? A cigányként, illetve mostanában romaként (is) számon tartott emberek mindig különféle érzelmeket, benyomásokat keltettek az őket megismerők (?), a "nem-cigányok" körében. A róluk alkotott képek sokféleségének különböző okai vannak, most ezeket próbáljuk meg körüljárni - jórészt 19. századi példák segítségével.

Székelyföldi cigány család - Erdély, Románia

Vándorcigányok Nyugat- és Kelet-Európában

Ennek a sokféleségnek talán két fő oka van: egyrészt a „valódi” megismerés hiánya, másrészt a cigányok „valódi” sokszínűsége.

Szabadság vs. rabszolgaság. Cigányok az Oszmán Birodalomban

Egy régebben általánosan elterjedt nézet szerint a cigányok 15. századi, Nyugat-Európa felé tartó vándorlásának fő oka a törökök előli menekülés volt. A kutatók mai álláspontja szerint azonban a török hadsereg sok cigány számára jelentett munkalehetőséget, így nem előlük menekülve, hanem inkább velük együtt érkeztek a Balkán-félszigetre (mint katonai segédcsapatok tagjai vagy a hadseregnek dolgozó kézművesek.) A későbbiek során sokan letelepedtek a délkelet-európai térségben, mivel a cigányok jóval kedvezőbb feltételeket és gazdasági lehetőségeket találtak az Oszmán Birodalomban, mint Európa többi országában.

Messiás kellene a cigányoknak, akit követhetnek tűzön-vízen át. Vagy inkább egy gazdag ország, ahol mindenki maga dönti el, dolgozik, tanul és eszik, vagy leül mogyoróvesszőből vágott horgászbotjával az Ipoly-partra, ahol nap mindig süt, a szellő mindig leng, a halacska maga ugrik a parázsra, és szép az élet. De ez az ország nem Magyarország. Magyarországon cigánynak születni, cigányként élni, minimum nem szerencsés alapállapot.

2007. augusztus 21-én halt meg Lakatos Menyhért.

Van anyanyelvünk kettő is a Magyar, és a kárpáti paibáno roma nyelvi dialektus, mely a legősibb, s a legelterjetteb  roma nyelv a világon!


Dányi Géza barátom az iwiw-es Fórumában melynek címe: Cigányok nyelvei a világban!

A konfliktust kerülik, egymást védik és támogatják a legvégsőkig, de kitörésre vágynak sok cigányközösség tagjai. Az előítéletek az ő életüket és a többségi társadalomhoz való közeledést is megnehezítik. A kriminológiai intézet tavaly megjelent tanulmánya ijesztő képet festett a legnyomorúságosabb telepeken élő cigányokról, de a kisebbségei ombudsman felháborodott a kutatás megállapításain, ezért másokat ajánlott helyette.

egy lakóközösség

 

Kegyetlen világot ír le Solt Ágnes az Élet a reményen túl című, az ország legszegényebb cigánytelepein készült kutatásában.

Két alapvető oldala van ma a politikának és a mindennapi életnek egyaránt. A nemzeti oldal, amely a Haza érdekeiért küzd, és a sötét nemzetellenes, hazaáruló oldal, amelynek tagjai a nemzet érdekeit semmibe véve a globális nagytőke szekerét tolják.

De itt vagyunk, a nemzeti oldal, - és egyre többen, - akik így nevezzük magunkat.

Vannak még sokan azonban, akik az eddigi politikai pártokhoz szokva, nem igazán tudják eldönteni a jelenlegi helyzetben hol van a saját helyük.

Igazolhatatlan a tömeges magyar igazoltatási gyakorlat. Az évi mintegy kétmillió igazoltatás nem szolgálja hatékonyan a bűnüldözést, de még a bűnmegelőzést sem – igazolta egy nagyszabású kutatás. A romáknak háromszor akkora az esélyük arra, hogy megállítsa őket a rendőr.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), valamint a Rendőrtiszti Főiskola egyedülálló kutatást végzett. Spanyol és bolgár társintézményekkel együtt azt vizsgálták, mennyire hatékonyak a három ország igazoltatási stratégiái, és a gyakorlatban kimutatható-e valamiféle diszkriminatív, igazolhatatlan etnikai profilalkotás a rendőri intézkedések során.

A colárik alkotják a cigányul beszélők legkisebb csoportját hazánkban, létszámuk mindössze 2000–2200 fő lehet. Budapesten, Kaposváron, Dombóváron és Oroszlányban élnek ma közösségeik. Vásározó, kereskedő életformájukat rendszereken át sikeresen transzformálták. Mostanáig.

A colári cigányok a XX. század elején kezdtek Erdélyből a mostani Magyarország területére költözni – írja Máté Mihály a Beszélőben közölt cikkében. A kutató egyetért Nagy Pál történésszel, miszerint a cigányok bevándorlása a Balkánról a Kárpát-medencébe nem „három nagy hullámban” (XV–XVI.

Mohácsi Viktória romajogi aktivista szerint idén csak Borsod és Szabolcs megyéből már kétezren hagyták el az országot. Kanada mindeddig nem vezetett be vízumkényszert hazánkkal szemben - de mi lesz ezután?

Mint arról a RomNet híre alapján beszámoltunk, több ezer roma kel útra néhány héten, hónapon belül, hogy Kanadába induljanak itthoni, kilátástalan helyzetük elől. A portál úgy tudja, miután az Országos Cigány Önkormányzat hivatalos tájékoztatást kap a kanadai követség munkatársaitól az észak-amerikai országba vándorolt emberek helyzetéről, egy delegációt küld ki, hogy feltérképezze a valós helyzetet. 

Ha összejönne az utazáshoz szükséges egymillió forint, azonnal indulnának a szabolcsi romák Kanadába.

Nemrégen jelent meg a „Nem barátom a roma bűnöző ” címmel Kalányos István (Vekker) figyelemfelkeltő írása.

Most négy somogyi roma vezető mondja el róla a véleményét.

Berényi László, a Somogy megyei Területi CKÖ elnöke:

A cikket természetesen olvastam, sok mindenben egyetértünk. A romabűnözésről meg annyit: jogállamban egyfajta bűnözés van, tehát nem lehet elválasztani egyiket a másiktól. Így nem tartom helyesnek, hogy a cigányok által elkövetett bűnöket másképpen kellene kezelni.

A csillebérci médiatábor utolsó előtt napján nézték meg a kommunikáció szakos főiskolai hallgatók Böjte József Hova vigyelek? című dokumentumfilmjét. Majd délután megérkezett a film főszereplője, Sztojka Katalin és még két roma aktivista. A beszélgetésnek azt a címet adtuk, hogy Van-e cigánykérdés Magyarországon? Nem gondoltuk volna, hogy a parázs hangulatú disputából hírlapi vita kerekedik. Íme, az eszmecsere, érdemes tanulmányozni.

Miskolctól észak felé tartva hamar elérhetjük Sajóbábonyt. Az Árpád-kori község, melyet már 1325-ben oklevél említ, a borsodi megyeszékhelytől tizenhárom kilométerre található.

Zsákfalu, akárcsak Sajómente több más települése. Az 1940-es években hadiüzemet telepítettek Sajóbábonyba, a kommunizmusban az Észak-Magyarországi Vegyiművek működött a faluban,

Csúcsidőszakában háromezer ember termelt itt növényvédőszereket, és habosított műanyagot.

Egyre több jel utal arra, hogy az SZDSZ irányította MSZP rendkívüli állapot bevezetésére készül, ezért uszítja a cigányokat a magyarok ellen.

A cigányokat gyilkoló fegyveres banda, akik miatt ma áll a balhé a Nemzetbiztonsági Hivatal körül, nyilvánvalóan provokátorokból áll, akiket külföldről pénzelnek. Csak hallgasd figyelmesen a híreket. „Olyan életmódot folytattak, amit saját erőből nem tudtak volna finanszírozni”, stb., stb. Csak a tegnapi meg a mai hírekre figyelj!

Egy újabb keletű példa a monoki polgármester szociális kártya ötlete, mely a hírek szerint igencsak ragadósnak ígérkezik és szinte egyöntetű lakossági támogatás élvez. A „nép” és a polgármesterek már csak olyanok, hogy látják vagy fülükbe jut, hogy egyes segélyezettek gyermekei éheznek, miközben szüleik naphosszat cigarettával a szájukban, pohárral a kezükben a játékgépet bűvölik. Kerüljön hát kártyára a segély, de ezzel a kártyával ne lehessen fizetni cigarettáért, alkoholért, játékgépezésért stb.

A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent, az emberi faj egységes voltát takarja.Ebben az értelemben a rasszizmus = ember-izmus, emberrel kapcsolatos dolog.

Az emberi fajt a Wikipédia leírása szerint a 19. század közepétől az Európán kívüli népek gyarmati leigázását erkölcsileg elfogadható, "természetes" folyamatként normalizálni törekvő nyugat-európai gondolkodásmód külön fajoknak, rasszoknak állította be.

A rasszizmus fogalmát a szocialistából lett liberális eszmevilág még tovább tágította.

A gyerekek szépen, hangosan, tagoltan társalognak. Téma: vásárlás, /„/női dolgok/“/, barátság, nemi szerepek. Hangsúlyt kapnak a nemnek megfelelő értékek: szépség, engedelmesség, háziasság, barátság, csiszolt beszéd képessége, amit nagyra értékelnek az oláh cigányok. Azt, hogy itt nem valóságos, hanem képzeletbeli beszélgetésről van szó, olyan tényezőkből tudjuk meg, mint a nyelvi elemek törlésének (ellipszis) elmaradása, a nem köznapi intonáció és a válasz súgása.

KRISZTI (kb.

Lóvásárban

Négy jelenet.

Az 1. szövegben (/„/Nem volt szerencsénk!/“/) két /„/asszony/“/ beszélget egy rosszul sikerült lóvásárról.

A 2. szövegben (/„/Eladta a jó lovaimat!") Dari a /„/feleség/“/ szerepében indulatosan szidalmazza férjét, aki a lovaikat eladta a vásárban. Életszerű részletességgel játssza el a konfliktust, drámateremtő készséggel. Édes válaszként elmeséli, hogy neki viszont megvan a kiscsikója, akit maga nevelt fel.

Úgy lehet felfogni, mint jelenetek sorát. Nem elsősorban a pontos időrendisége, hanem az improvizáció törvényei szerint. /„/Menet közben/“/ szerepváltások vannak, például Dari előbb menyasszony, majd menyasszony anyja.

Egyes jelenetek jól kidolgozottak, mások csak jelzésszerűek (például nem tudjuk meg, hogyan állapodnak meg a lakodalom költségeiről).

A menyasszonyt fehér ruhába öltöztetik, és fátyolt tesznek a fejére, a vőlegény is fehér inget, zakót és kalapot vesz fel.

A csicskásokkal kapcsolatos hiradások is arra vallanak, hogy a kelet-európai, illetve magyarországi cigányokról meglehetősen keveset tudunk. Pontosabban: hiányosak és ellenmondásosak az ismereteink hagyományos világképükről, hiedelemvilágukról, erkölcsi felfogásukról, illetve a többséghez való viszonyukról, éppen arról, ami megkülönbözteti őket a többségtől, illetve a többi kisebbségtől.

piacozók csicskája

Ezt a helyzetet azért sem fogadható el, mert napjainkra a cigányság több, az Európai Unióhoz csatlakozó országban a legnagyobb kisebbséggé vált, a teljes lakossághoz viszonyított aránya gyorsan növekszik.

Volt egyszer egy pap, annak volt egy szolgája. Egy legényforma férfi volt nála, egy beás ember. Ő csinált otthon mindent, ő dolgozott.
De a pap minden áldott nap eljárt egy másik házhoz, ott reggelizett, ebédelt, vacsorázott, ott evett egész nap. Tojásokat evett. Minden étkezésnél megevett egy tojást.
Na, Istenem, míg aztán letelt az egy hónap, és fizetnie kellett.
Odamegy a gazdához, hogy megegyezzen vele. Ott, ahol evett, fizetnie is kell.

Na, számolni kezdett a gazda.

Ennek a mesének számos változata ismert, s az okos, leleményes ügyvéd szerepében ördög/cigány lép fel általában. Tréfás legenda-meseként bárhol gyűjthető, mindenütt nagy sikerrel mesélik.

Talán nem mindenki számára köztudott, hogy a népmese eredeti funkciója a beás közösségekben a felnőttek közös szórakozása volt. Hagyományos mesemondási alkalom sokszor adódott. Ilyen lehetőséget kínáltak az alábbi ünnepek: névnap, születésnap, keresztelő, a karácsony, a virrasztás.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Egyszer volt egy szegény ember meg egy szegény asszony. Se vénségükre, se fiatal korukra nem született több gyermekük, csak két fiuk. A két fiú közül a nagyobbik tizennyolc esztendős volt, a másik tizenhét esztendős. A jó Isten úgy adta, hogy anyjuk egyszer csak teherbe esett. Mikor anyjuk teherbe esett, egyszer csak lebetegedett, és kisfia született. De annak a kisfiúnak nem volt se keze, se lába; tisztára egy gömböc volt.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Egyszer volt egy szegény öreg asszony. Se fiatal korára, se vénségére nem született több gyermeke, csak egy lánya. A lány olyan szép volt, hogy a szent Napra lehetett nézni, de reá nem, olyan szép, olyan szemrevaló volt. Elég az hozzá, hogy anyja, a szegény asszony, alig élt egyik napról a másikra. Bejárt a faluba, hol fonni, hol kártyát vetni, hol ide-oda ment, hogy tudjon szerezni magának annyit, hogy egyik napról a másikra eléldegéljen.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Egyszer volt egy király. Se vénségére, se fiatal korára nem volt gyermeke. Úgy adta a jó Isten, hogy a király meg a királyné fiatal emberek voltak. Telt-múlt az idő, egyszer csak a király gondolkozóba esett, hogy mitévő legyen, mert ha a királynéval együtt megöregszik, kire marad az a sok nagy vagyon, a királyság. Úgy adta a jó Isten, hogy a király pont délben szólt a feleségének:
- No, kedves feleségem, tudd meg, hogy mától fogva az van, hogy levágom a nyakadat, ha nem szülsz nekem egy fiat, hogy vénségünkre nekünk is legyen valakink, legyen, aki gondoskodik rólunk, s akire maradjon a királyságunk.

Tisztességre és kölcsönös kiengesztelődésre egyaránt szüksége van Magyarországnak, vallja az egyházasrádóci plébános, aki beás cigány származású papként szolgál szárma szombathelyi katolikus egyházmegyében, magyar környezetben.

A 31 éves Orsos Zoltán atya azt vallja: az egyházban hazatalálhat a cigány is.

Abból, hogy Magyarországon az örökbe fogadóknak csak körülbelül tíz százaléka vállalna cigány gyereket is több következmény adódik: a cigány babák és kisgyerekek egy része külföldre kerül, egy másik részük pedig olyan családokhoz, amelyek már nevelnek egy vagy több cigány gyermeket. Emellett pedig igen sokan az állami gyermekvédelem hatósugarában maradnak, nem találnak családra.

Bevezetés:

"Köztudott, hogy a kulturális antropológia a XIX. század közepe-vége óta az a tudományterület, amely a "primitíveket", a "természeti népeket", az Európán kívüli kultúrákat, a falusiakat, a parasztokat vizsgálta, leírta mítoszaikat, szokásaikat, szertartásaikat, vallásukat, művészetüket stb. A hatvanas évektől kezdődően azonban a hagyományos antropológián belül lényeges változások történtek. Egyrészt kezdtek eltűnni a "primitívek", a parasztok, és a nyomaikat követő antropológusok a külvárosokban, s a nagyvárosok peremkerületeiben vagy éppen a nyomornegyedekben, a slumokban bukkantak rájuk.

A cigány gyerekek integrációja mást jelent néhány szabolcsi iskolában, mint amit erről az értelmező kéziszótár és az Európai Unió megfogalmaz. Felzárkóztatni itt azt jelenti, hogy az iskolában "felkenik" a cigány gyereket a falra, levetkőztetik és rendőrrel motoztatják meg, ha valami eltűnik. A babaházról pedig véletlenül se gondoljuk, hogy abban önfeledten játszanak a gyerekek: ez a fegyelmezés egy módja, amikor gumibotos biztonsági őr felügyeli, hogy pisszenés se legyen.