A csillebérci médiatábor utolsó előtt napján nézték meg a kommunikáció szakos főiskolai hallgatók Böjte József Hova vigyelek? című dokumentumfilmjét. Majd délután megérkezett a film főszereplője, Sztojka Katalin és még két roma aktivista. A beszélgetésnek azt a címet adtuk, hogy Van-e cigánykérdés Magyarországon? Nem gondoltuk volna, hogy a parázs hangulatú disputából hírlapi vita kerekedik. Íme, az eszmecsere, érdemes tanulmányozni.

Czehelszki Levente

Böjte József rendező meghívta Hova vigyelek? című dokumentumfilmje főszereplőjét. És egy testvérpárt is, akik a cigány származásúak elkülönítése, kirekesztése, kizsákmányolása ellen küzdenek.

Egyikük, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője Power Point-prezentáción mutatta be a szegregáció elleni harcot, az ellene hozott törvényeket. Ezután rövid ideig Sztojka Katalin beszélt, kicsit dezorientáltababnak tűnt, mint a filmen.

Miskolctól észak felé tartva hamar elérhetjük Sajóbábonyt. Az Árpád-kori község, melyet már 1325-ben oklevél említ, a borsodi megyeszékhelytől tizenhárom kilométerre található.

Zsákfalu, akárcsak Sajómente több más települése. Az 1940-es években hadiüzemet telepítettek Sajóbábonyba, a kommunizmusban az Észak-Magyarországi Vegyiművek működött a faluban,

Csúcsidőszakában háromezer ember termelt itt növényvédőszereket, és habosított műanyagot.

Egyre több jel utal arra, hogy az SZDSZ irányította MSZP rendkívüli állapot bevezetésére készül, ezért uszítja a cigányokat a magyarok ellen.

A cigányokat gyilkoló fegyveres banda, akik miatt ma áll a balhé a Nemzetbiztonsági Hivatal körül, nyilvánvalóan provokátorokból áll, akiket külföldről pénzelnek. Csak hallgasd figyelmesen a híreket. „Olyan életmódot folytattak, amit saját erőből nem tudtak volna finanszírozni”, stb., stb. Csak a tegnapi meg a mai hírekre figyelj!

Máris szomszéd, a jövendőmondó

Mi lehet vajon az igazság a médiában unalomig emlegetett H1N1 nevű vagy számú valamivel kapcsolatban. Mi az a nagy felhajtás. Meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a választ a Mézga Családból jól ismert Máris szomszéd már meg is adta rég ebben a néhány perces jelenetben.

Érdekesség, hogy ez a rajzfilm több évtizeddel ezelőtt készült! A klip üzenete "viccesen" megdöbbentő. Nézd csak meg...

Máris szomszéd, a lángelme from www.vitaminszabadsag.com on Vimeo.

Régen kalákakörök voltak, manapság közösségi önsegítő rendszerek. Régen ment minden a maga útján, manapság alulról induló szerveződések vannak, projektek, állami támogatással vagy anélkül. Cserekör, szívességbank, tanulókör, energiabrigádok. Mindenki azt nyújtja, amit tud. Van, aki használt ruhát vagy nyelvtudását, mások villanyszerelést.

Az első helyi kereskedelmi rendszer (LETS, Local Exchange Trading System) 1983-ban alakult Kanadában. Az első évben 250 ezer „zöld dollárt" forgattak meg.

Értsük meg jól: többé nem a cigányos modorról van itt szó, nem is a cikornyás kifejezésmódról, „a sok czifraságról, sujtásról”, melyekről már a Honművész cikkírója megkérdezte 1833-ban, hogy „ott kell-e lenni mindenen, a’ mi a’ mienk: a’ tánczon, hangműveken, ruhán?” – hanem arról, hogy a század híres, hódító magyar zenestílusa lényegében magyartalan. És itt álljunk meg egy pillanatra; lehetséges-e, hogy mi ebből a gyarló zenei szövetből akartuk kiszabni a század nagy magyar zeneformáit?

„Mindez csak mámor, vagy legfeljebb álom”
(Széchenyi, 1820).

EGY NYÁRI ESTÉN a pesti Beleznay-kertben, ahol Schwarzenberg herceg mulatozik jurátus-kíséretével, egy huszonkilenc esztendős huszártiszt, elégedetlen és töprengő fiatalember, e sorokat írja naplójába: „Bihari geigt – Dudelsäcke ertönen – Juraten versammeln sich. – Alles scheint einer Verschwörung ähnlich – es lebt alles – – Ich denke nicht ungerührt: Alles dies ist nur Rausch – oder höchstens ein Traum.” Valóban: az ifjú gróf Széchenyi István, aki itt (1820 júliusában) a XIX.

(ROMing) - filmvígjáték, 105 perc
Bolek Polívka teli pofával üvölti a tőle megszokott vulgáris szövegeket és a néző már előre örül a népi vigalomnak. De a ROMing nem teljesen az ...
Rendezte: Jiří Vejdělek
Szereplők: Marián Labuda, Boleslav Polívka, Vítězslav Holub, Jean Constantin, Vladimír Javorský, Corina Moise, Emanoil Florentina
Forgatókönyv: Marek Epstein
Operatőr: Jakub Šimůnek
Zene: Vojta Lavička

Roman éli nyugodt kis életét és már csaknem elfelejtette barátjának tett ígéretét, miszerint ha a gyerekeik elérik a nagykorúságot és még mindig facérak lesznek, akkor összeházasítják őket.

Egy újabb keletű példa a monoki polgármester szociális kártya ötlete, mely a hírek szerint igencsak ragadósnak ígérkezik és szinte egyöntetű lakossági támogatás élvez. A „nép” és a polgármesterek már csak olyanok, hogy látják vagy fülükbe jut, hogy egyes segélyezettek gyermekei éheznek, miközben szüleik naphosszat cigarettával a szájukban, pohárral a kezükben a játékgépet bűvölik. Kerüljön hát kártyára a segély, de ezzel a kártyával ne lehessen fizetni cigarettáért, alkoholért, játékgépezésért stb.

A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent, az emberi faj egységes voltát takarja.Ebben az értelemben a rasszizmus = ember-izmus, emberrel kapcsolatos dolog.

Az emberi fajt a Wikipédia leírása szerint a 19. század közepétől az Európán kívüli népek gyarmati leigázását erkölcsileg elfogadható, "természetes" folyamatként normalizálni törekvő nyugat-európai gondolkodásmód külön fajoknak, rasszoknak állította be.

A rasszizmus fogalmát a szocialistából lett liberális eszmevilág még tovább tágította.

Október közepén közzétett vitaindító hvg ítás, „Miért nem integrálódnak a magyarországi romák?” óriási érdeklődést váltottak ki, a témában már eddig is több önálló cikk, és több mint 260 hozzászólás érkezett. A következőkben Németh György szociológus-közgazdász írását közöljük, amelyben a szerző többek között kifejti: a cigányság társadalmi felemelkedésének kulcskérdése, hogy miképp lehet végigvinni egy olyan cigány kulturális forradalmat, mely a kívülállás kultúrája helyébe a 21.