Nemrégen jelent meg a „Nem barátom a roma bűnöző ” címmel Kalányos István (Vekker) figyelemfelkeltő írása.

Most négy somogyi roma vezető mondja el róla a véleményét.

Berényi László, a Somogy megyei Területi CKÖ elnöke:

A cikket természetesen olvastam, sok mindenben egyetértünk. A romabűnözésről meg annyit: jogállamban egyfajta bűnözés van, tehát nem lehet elválasztani egyiket a másiktól. Így nem tartom helyesnek, hogy a cigányok által elkövetett bűnöket másképpen kellene kezelni.

A roma tolvaj rontja mindazon becsületes, józanul gondolkodó emberek hitelét, akik nem tartoznak a törvénysértők, szabályszegők és bűnelkövetők táborához. De óriási gond, hogy egy cigányemberről a többségi társadalomban élőknek azonnal a bűnözés, lopás, betörés és egyebek jutnak az eszükben. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a rossz gazdasági viszonyok, a nagyfokú szegénység és egyebek miatt egyes emberek a cigányokat teszi felelőssé. Úgy gondolom, hogy mindenkinek van mit tanulni sok minden tekintetben.

Úgy gondolom: ha van normális munka, kiszámítható élet, akkor lesz társadalmi megegyezés.

A demonstrációról, a zászlómosásról annyit mondanék, hogy szerintem ez igazából nem volt helyes cselekedet.

Szeptember 20-án néhány Kolompár Orbán vezette romaszervezet által meghirdetett demonstráció mintegy másfél ezer résztvevője a pesti Duna-partra vonult, s egy cigányasszony egy lavór vízben össze-vissza gyűrte az Árpád-ház zászlaját, hogy így tisztítsa meg a "fasizmus szennyétől".

Kolompár Orbán ezt nem nagyon gondolta át, így helytelen lépésnek tartom. Remélem, hogy az óta már neki személyesen is megmondták ezt, így legközelebb talán már az ő szennyesét fogja Ica kimosni.

Bogdán Péter, a Somogy Megyei Területi Cigányönkormányzat kabinetvezetője:

A cikkben leírtakhoz a véleményem nagyon közel áll. Így például nem kellene elfogadni a cigány lojalitást. Továbbá

tudnunk kellene különbséget tenni ember és ember között. Tette, viselkedése alapján ezt bárki megteheti. Csak, hogy könnyebb egy kalapba mosni ezt, mint igazságot tenni. Mi azt akarjuk, hogy az alkotmányos rend betartása mellett élhető, biztos, kiszámítható jövője legyen a cigányságnak. A kormány nem igazi partner a közvetítésekben, látszólagos intézkedési tervei vannak. Szinte semmit nem akar tenni a szélsőségesek megjelenése ellen. Megjegyzem: a Magyar Gárda létét egy tollvonással meg tudnák szüntetni. De nem teszik. Kolompár Orbán zászlómosása nem volt hazafias cselekedet. Nem egy kellően átgondolt mutatvány volt, ugyanis talán többet ártottunk vele magunknak, mint azt ő gondolná.

Balogh Imre a Barcsi DCKSZ és a Somogy megyei Társulás elnöke:

A cikket nagyon jónak találtam. De tegyük fel, hogy van roma bűnözés. Akkor azt is kijelenthetjük, hogy van magyar bűnözés is? Mert erről nem beszélnek, illetve ez nem így jön le. Ezek után már csak örülni tudok, hogy a Móri mészárlásban nem voltak cigány elkövetők. A többségi társadalom nagy hibája, hogy nem tud különbséget tenni ember és ember, azaz cigány és cigány között. Az ő értelmezése szerint minden cigány bűnös. Pedig ez messze nem így van.

A szélsőséges csoportok megjelenése, aktív fellépései ellen nincs semmiféle védelmünk. Mindenki a másikra mutogat, a másiktól várja a megoldást.

A Kolompár Orbán-féle demonstrációról csak annyit: üzenete van. Bár lettünk volna többen, hiszen a hazai cigányság szeptember 20-án történelmet irt! Kimentünk az utcára megvédeni magunkat, mert békében szeretnénk élni.  A zászlómosást pedig nem tartom meggondolatlan lépésnek, mert ha az nem önkényuralmi jelkép, akkor igen is van hozzá közünk. Nagyobb összefogásra lenne szüksége a cigányoknak. El kellene felejteni az egymásközti ellentéteket, nagyobb össztársadalmi tekintélyt kellene szerezni. Mert mi nemcsak szavazatgyűjtésre vagyunk berendezkedve.

Ignácz János, a Nagyatádi CKÖ és a Somogy megyei Romák Egyesületének elnöke:

Egyértelműen nem jelenthető ki, hogy az országban roma bűnözés folyna. Azt sem mondhatom ki felelősséggel, hogy nincsenek kirívó esetek, vannak, akik bűnöznek. Ez tény. De ezek megfékezésére ott a törvény, a jog. Nagy az országban a szegénység, a rendszerváltás után a cigányok szinte azonnal kikerültek a munka világából a bizonytalanság és nélkülözés kellős közepébe. Ugyanezt elmondható a többségi társadalomban élőkre is, azokra, akik szintén a periféria szélére kerültek a rendszerváltás után. Az éhség nagyúr, de ezzel nem azt mondom, hogy mindenképpen lopni, betörni kell. Azt, pedig végleg nem tudom elfogadni, hogy az emberek nem tudnak különbséget tenni közöttünk, cigány és cigány között. Pedig lehet és kell, mert még mindig többen vagyunk azok, akik a normális életetmódot a békés egymás mellett élést választottuk. Tehát pont ezért semmiféle közösséget nem tudok vállalni azokkal, akik nem így vélekednek.

sonline.hu