Roma cigány: A cigányok eredete és európai történelme

Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 617 fő
  • Képek - 182 db
  • Videók - 283 db
  • Blogbejegyzések - 520 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 106 db

Üdvözlettel,

Roma Közösség - Cigány Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 617 fő
  • Képek - 182 db
  • Videók - 283 db
  • Blogbejegyzések - 520 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 106 db

Üdvözlettel,

Roma Közösség - Cigány Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 617 fő
  • Képek - 182 db
  • Videók - 283 db
  • Blogbejegyzések - 520 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 106 db

Üdvözlettel,

Roma Közösség - Cigány Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 617 fő
  • Képek - 182 db
  • Videók - 283 db
  • Blogbejegyzések - 520 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 106 db

Üdvözlettel,

Roma Közösség - Cigány Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A JEL ez évi januári számában megjelent értékes, gondolatébresztõ tanulmány (Dúl Géza: Evangelizáló Egyház - cigányközösség) a cigánypasztoráció jelentõségének és szükségességének kifejtése kapcsán rámutatott a cigány kultúra, a hagyományos cigányközösség néhány jellemzõ vonására. A mai helyzet megértését talán megkönnyíti és esetleg a jelen problémák megoldásában is hasznos lehet a cigányság távolabbi múltjának, európai és magyarországi fogadtatásának rövid áttekintése.
A cigányok Indiából, valószínûleg annak nyugati partvidékérõl származnak.
Kr. u. 1000 körül már Perzsia területén éltek, itt két ágra szakadtak.
Egy részük Szírián át Észak-Afrikába vándorolt, másik részük pedig Örményországon, Kis-Ázsián és Görögországon keresztül jutott el Európába.
A XIV. század második felében érték el Oláhországot, majd innen – a törökök elõl menekülve – 1415 táján jöttek be Magyarországba, és innen árasztották el egész Európát.
A cigányok Közép-Európában való megjelenésükkor egyiptomi búcsújáróknak mondták magukat, akiknek amiatt kell hét évig zarándokolniuk és a kereszténység alamizsnáiból élniük, mert nem fogadták be maguk közé Jézust, amikor õ szüleivel Heródes üldözése elõl Egyiptomba menekült.
Mások azt mesélték, hogy hazájuk, Kis-Egyiptom, terméketlen föld, amelyet túlnépesedés, drágaság és ínség miatt kellett elhagyniuk. (Kis-Egyiptomnak nevezték a kis-ázsiai Nikomédia város környékét.)
Ezeknek a meséknek hitelt adva majdnem mindenütt szívesen fogadták és néha gazdagon megajándékozták õket. Némely tartományban a szentszék (római katolikus egyházi bíróság) egy aranyforint bírságra ítélte azt, aki egy cigányt megütött. De e kegyes elbánást sok országban csakhamar ádáz üldözések váltották fel. Fõleg amikor azzal kezdték gyanúsítani õket, hogy a törökök kémei, majdnem minden állam a legszigorúbb üldözési rendeletet bocsátotta ki ellenük.
Lengyelországban 1501-ben s a következõ években adtak ki rendeleteket a cigányok ellen. Késõbb azonban, amikor a királyok jónak látták, hogy egyes nemeseknek a „cigány-király” címet adományozzák, a cigányokat is megtûrték. A cigány-király mintegy fõvajdája volt a lengyel cigányoknak. Oroszországban II. Katalin cárnõ telepítette le a cigányokat az állami uradalmakon, s ott csakhamar felhagytak kóbor életükkel.
Olaszországban az egyházi és világi hatóságok sokáig üldözték a cigányokat; Franciaországban pedig az orléansi parlament 1565-ben szigorúan végrehajtatta a cigányok kiirtását és csak egy kis részük tudta magát fenntartani 1802-ig a baszkok között. Ebben az évben december 6-án éjjel az ottani cigányokat mind elfogták, hajóra hurcolták, és Észak-Afrikában bocsátották szabadon õket. Angliában VIII. Henrik 1531-ben szigorú rendeletet adott ki a cigányok ellen, amelyet Mária és Erzsébet leányai megerõsítettek. Ennek ellenére a cigányok ott annyira elszaporodtak, hogy a XVIII. század végén már 100000-nél többen voltak. Svédországból és Dániából 1662-ben halálbüntetés terhe alatt utasították ki õket.

Németországban szigorúan elõírták a hatóságoknak a cigányok üldözését. 1711-ben, 1713-ban és 1725-ben a Reuss hercegség kormánytanácsa meghagyta a hatóságoknak, hogy lövessenek le minden cigányt a hercegség területén. I. Frigyes Vilmos elrendelte, hogy az országában talált, minden 18 éven felüli cigányt felakasszanak. A cigányok szerencséjére a hatóságok nem valami különös buzgalmat fejtettek ki a kegyetlen, embertelen rendeletek végrehajtásában.

Hazánkban ilyen üldözési rendeletekkel nem igen zaklatták a cigányokat, akik zenéjükkel csakhamar meghódították a nemzet rokonszenvét, úgy hogy már a Hatvani országgyûlésen, 1525-ben, cigány zenészeket fogadtak fel hivatalosan.

Királyaink és fejedelmeink külön jogokat adtak a cigányoknak, és számukra egyes nagyobb kerületekben nemes embereket fõ-vajdának neveztek ki. A török világ idejében senki sem törõdött velük; mint kémek nem egyszer nagy szolgálatokat tettek az országnak.

A törökök kiûzése után az ország lakossága ugyancsak megfogyatkozott, ekkor a kormány a vándorcigányok letelepítésére is gondolt.

Mária Teréziának 1761. november 13-án kibocsátott rendelete értelmében a cigányokat a leghumánusabb módon kezdték letelepíteni a Bánságban. Ez az intézkedés azonban nem volt eredményes, és 1767. november 27-én Mária Terézia egy újabb, szigorúbb rendeletben elrendelte, hogy a cigányok gyermekeit szülõiktõl vegyék el, és más nemzetbeli embereknek adják át õket nevelésre fizetség fejében, cigány férfinak pedig ne legyen szabad cigány nõvel házasságra lépni.

De ez a rendelet sem vezetett a kívánt célhoz. A gyermekek csakhamar megszöktek nevelõ szüleiktõl, a cigányok pedig házasság dolgában nem igen törõdtek a rendelettel. József császár 1783. október 9-én kiadott terjedelmes humánus rendelete sem vezetett célhoz. Néhány magánember is megkíséerlette a vándorcigányok letelepítését, de semmi sikerrel. Hám János szatmári püspök 1857-ben cigányiskolát alapított, mely azonban csakhamar tanuló nélkül maradt ugyanúgy, mint  Farkas Ferdinánd cigányiskolája Érsekújvárott.

A legnagyobb szabású és legsikeresebb kísérleteket a cigánytelepítés terén József nádor fia, József fõherceg (1833–1905) tette, ki mind tudományos munkássága kapcsán, mind pedig 40 évi gazdag személyes tapasztalatból a legalaposabban, legbehatóbban ismerte a cigány népet és nyelvet, és nagylelkû, nemesszívû pártfogója lett a cigányoknak.

(Ilyen tárgyú mûvei: Czigány nyelvtan, 1888; A czigányokról, 1894.) A fõherceg távoli országok cigányai közt is ismert volt, szinte misztikus alakká vált, és személye körül számos legenda alakult. Egész vagyont költött a kisjenõi és bánkúti, a hatvani és göböljárási puszták cigánytelepeire, és ezeknek ügyeit személyesen, buzgón, fáradhatatlan kitartással intézte. Fáradozása azonban elszigetelt kísérlet maradt. A fõherceg maga több tanulmányban igen tanulságosan és érdekesen írja le az alcsúti cigánytelep lakosain tett észleleteit.  


network.hu







„A mi nomádjaink” címû értekezésében (1893) írja:
„A kóborló sátoros-cigányok állandó letelepítése igen fontos népmûvelõdési kérdés hazánkban. A csoportos telepítés azonban, amelyre vállalkoztam, több akadállyal járt. Elõször is az az egy évi idõ, amelyet erre a kísérletre fordíthattam, igen rövid volt, tekintve a cigány nép vad erkölcseit és azt, hogy e nép a mûvelõdés legalacsonyabb fokán áll. Másodszor a közigazgatási hatóságok nézete szerint a közbiztonsági felügyelet könnyebb, ha cigányainkat községenként helyezik el.

Tagadhatatlan, hogy a nép ellenszenve a cigányok iránt szintén nagyon nehezíti a telepítést. Az ellenszenv némileg jogosult is, mert bizony rakoncátlanok India ezen fekete fiai. S még fokozódik az amúgy is meglevõ idegenkedés, ha tudomására jut a föld népének, hogy a cigányság – amint az eleinte szükségesnek mutatkozott – bizonyos kedvezményekben is részesül, mint például ruházat kiosztása, ingyen élelmezés stb. Igen, de ily kedvezmények nélkül munkához szoktatni oly népet, amely a munkától irtózik és azt soha meg nem kísérlette, merõ lehetetlenség. A telepítendõket lakóházakkal kell ellátni, nekik munkát teremteni és õket munkára nevelni; de mindenekelõtt szükséges a gyermekek iskolázása, ez pedig nagyon nehéz feladat, mert tökéletes tudatlanságuk mellett lehetetlen õket korkülönbség nélkül a rendes elemi iskolába ültetni.
Nekem Alcsúton egy külön cigányiskolám volt, amely rövid idõ alatt elég jó eredményeket hozott.

Abban 6–15 évesek tanultak együtt. Fölfogásuk jó volt, s apró kitüntetések és kedvezmények némi vetélkedést is fejlesztettek ki köztük. Ily eredményt aligha lehetne elérni akkor, ha egy tizenöt éves cigánygyermeket a falusi elemi iskolában a hatéves polgárfiú mellé ültetnének; minden mástól eltekintve, ez még nagyobb kölcsönös ellenszenvet idézne elõ, és sértené a cigány önérzetét, amely minden vadság mellett is nagy mértékben megvan benne. Ilyen nevelés nélkül nem volna elérve a fõcél: hogy az országnak hasznos polgárokat neveljünk ebbõl a kóbor elembõl, amely ma csaknem teljesen elvész a hazára nézve, sõt munkátlan életével és régi vad erkölcseivel a társadalom biztonságát is, fõleg a vidéken állandóan fenyegeti.”

A fentiek forrása A PALLAS NAGY LEXIKONA 1893-ban kiadott IV. kötete (361–364. oldal), a Cigányok szócikk tehát a XIX. század végéig tárgyalja a cigányok történetét, problémáit. (A szócikket Wlislocki Henrik írta.) Ezen a hét és fél hasábos szócikken kívül még a lexikonnak 48 oldalas külön melléklete is foglalkozott a cigányokkal. Ennek „A cigány nyelv grammatikája” címû tizenkettõ és fél oldalas fejezetét és a több mint 1300 szót tartalmazó magyar–cigány szógyûjteményt (hat oldal) maga József fõherceg  írta. Húsz oldal foglalkozik a cigányok életmódjával, szokásaival, hiedelmeivel. A cigányok népköltészetének és zenéjének ismertetése – ezen belül hét eredeti cigány dal cigány és magyar nyelvû szöveggel és kottával – hat oldalt tesz ki, a cigányokkal foglalkozó irodalom ismertetésének terjedelme három és fél oldal.

Az elmondottak jól megvilágítják, hogy az elmúlt évszázadokban Magyarország sokkal kíméletesebben, humánusabban viselkedett a cigányokkal szemben, mint a „mûvelt Nyugat,” ahol kegyetlen, embertelen intézkedésekkel próbálták megoldani a cigánykérdést. Európához „csatlakozva” érdemes elgondolkodni azon, hogy az Egyesült Európában legfontosabbnak tartott anyagi jóléten és technikai fejlettségen kívül más értékek is vannak, és ezen a téren nem feltétlenül lehet tanulnunk a Nyugattól. A cigánykérdésben és sok más, az emberi jogokkal, vallásszabadsággal kapcsolatos területen Magyarország mutathat példát a Nyugatnak.

K. D.



Néhány érdekesség a cigányokkal kapcsolatban a PALLAS LEXIKON alapján.

A cigány szó valószínûleg a kis-ázsiai Athingan vagy Acingan névbõl ered. (Vö. az athinganus eretnekekkel.) A szó valamelyik balkáni nyelvbõl vagy pedig a románból került a magyar nyelvbe. Ez a név Kelet Európában, Olaszországban (zigano) és Portugáliában (cigano) terjedt el, Nyugaton és Északon más nevet kaptak a cigányok. Angliában Gipsy-nek (Egyptus-ból), Franciaországban boheme-nek (Csehországból kerültek oda), Hollandiában, Dániában és Svédországban Tatern-nek vagy Tätern-nek (tatárok) és Heidenen-nek (pogányok), Finnországban mustalainen-nek (fekete) nevezik õket. Nálunk néha fáraó népének, fáraó fiainak szokták õket nevezni, célzással „egyiptomi” származásukra. Mária Terézia 1761-ben megtiltotta ezeknek a neveknek a használatát, és helyükbe az újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer) elnevezést rendelte el. A magyarban ezenkívül még  purde-nak (meztelen), dádé-nak (atya), more-nak (mro = enyém) nevezik a cigányokat, a románok csoré-nak (szegény) csúfolják õket.

Címkék: cigány európa india kis-egyiptom üldöztetés

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Lac33 Lac33 üzente 3 hónapja

Nem gondolhatod komolyan, hogy a kor legnagyobb katonai hadereje aki tönkreveri az egész egyestített európai haderőt! A cigányok segítségével foglalt hazát magának. Ne nevettesd ki magad! Művelődj drága, van mit! Régészeti leletek? Ja, hogy nincsennek! Értem......

Válasz

Káldos János üzente 2 éve

Esetleg még egy kis adalék lehet a romák vándorlásával kapcsolatban:
https://www.facebook.com/napiiszlam/posts/200271893662013:0

Válasz

Káldos János üzente 2 éve

Esetleg még egy kis adalék lehet a romák vándorlásával kapcsolatban:
https://www.facebook.com/napiiszlam/photos/a.189009114788291.1073741828.188300301525839/200271893662013/?type=3&theater

Válasz

Kolompár Janos üzente 5 éve

A CIGANYOK ÖSEI MAGYARORSZÁGON,HONFOGLALOK VOLTAK.ÉS A MAGYAROK ÖSEI IS.DE MAGYARORSZÁG MAR NEM A MAGYAROKÉ.ÉS EZÉRT VALAKIK AZT AKARJÁK,HOGY A CIGÁNYOK MENJENEK EL AZ ORSZÁGBOL.DE KIK IZRAEL,VAGY INKABB IRÁN...MERT A JOBBIKOT IRÁN HOZTA LÉTRE...

Válasz

Kolompár Janos üzente 5 éve

Vajon a Kárpát-medencébe egyedül a magyar paraszt jött és foglalta el a nagy Magyarországot???? És Europa összes népe félt a magyar parasztoktól érdekes és ez így nagyon valóság hű!!! Dehát a magyar paraszt nem barbár akiknek kilettek nevezve egész europában és nem tolvajok, nem rablók mert a történelem szerint 40 éven át rabóltak,garázdálkodtak egész europában és ebben nem voltak bent ti szerintetek a cigányok ugye???!! Mert a magyar parasztól mindenki fél gondolkodjatok el csááááááááááá!!!!!!!!

Válasz

Kolompár Janos üzente 5 éve

a kurva anyátok jött a xv-dik századbol magyarországra, aki ezt szajkozza az egy rasszista kutya. Cigányok, tudjátok hát meg a valóságot, mert titeket meg etettek a náci történészek!!! A valóság az ,hogy a cigányok egyik csoportja a cigány Árpádal érkezett a Pannon-síkságra a honfoglaláskor. Ezért a cigányok között is voltak honfoglalók!!!!

Válasz

Kolompár Janos üzente 5 éve

ahogy akarod üzente 7 éve

kk

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

ez a nagy semmi, fogd meg jól írás hazugságokkal, tiszta kamu duma!

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu