Saját jogán lakáshoz juthatna az a roma család, amely iskolába járatja a gyerekét, és legalább az egyik szülő munkába áll - mondta Farkas Flórián, korrupcióért és okirat hamisításért elítélt cigány vezetőnk, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a Bruxinfonak, miután a kormány bemutatta Brüsszelben az európai uniós romastratégiához benyújtott nemzeti tervet.

A magyar kormány "komplexen szeretné kezelni a problémát, vagyis egyszerre szeretne javítani a romák különböző jellegű gondjain" - mondta Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a Bruxinfo című uniós portálnak, miután bemutatta Brüsszelben a múlt csütörtökön a szociális ügyi miniszterek által elfogadott európai uniós romastratégiához benyújtott nemzeti tervet.

Némely csoportok egymástól annyira különböznek, hogy akár különböző népeknek is tekinthetők:

• Gitanók vagy kalók (spanyol cigányok) – Spanyolország, Portugália, Dél-Franciaország, Észak-Afrika

gitano

• Szintók (mánusok, német cigányok) – Nyugat-Európa, Olaszország, Közép-Európa, Észak-Európa

• Romnicselek (brit cigányok) – Egyesült Királyság, Észak-Amerika

• Vlax romák ("Oláhcigányok"): kelderások, lovárik, csurárik, macsvaják stb.

Cigánykép a 20. században

A feudalizmus kori sztereotípiák és cigányképek mindenféle együttélési formáktól, integrációs sikerektől függetlenül tovább éltek. A 19. század második felében a képzőművészetben, az irodalomban, a köznapi tudományosságban és publicisztikában két cigánykép volt jelen. Az együttműködő, alázatos, figyelmes, igyekvő cigány „ideáltípusa” (általában a muzsikus cigánnyal azonosították) és a szabadságszerető, vad, kóbor, törvényeket nem tisztelő, a társadalom testén élősködő cigány „ideáltípusa.”

A sztereotípiák  és a feltételezhető „valóság” közti eltérés általában igen nagy.

Hármas átmenet és a cigányok/romák

A rendszerváltozásról gyakran mint „hármas átmenetről” beszélnek, a gazdaság, a legitimációs ideológia és a politikai rendszer átalakulása kapcsán. E három dimenzió egyidejűsége példa nélkül álló nehézségekkel szembesítette a kelet-európai társadalmakat. Tömeges munkanélküliség, növekvő infláció, adósságválság és a szegénység 2-5-szörös növekedése jellemezte a posztkommunista Kelet-Európát.

Minden negyedik magyar szerint az elkülönülés a legjobb út a cigány–többségi konfliktusok csökkentésére. Eközben kiderül, akiknek van vagy volt személyes kapcsolatuk romákkal, kevésbé érzik fenyegetve magukat és reálisabban ítélik meg őket. A társadalmi távolság növeli a félelmet.

A felnőtt magyarok 80 százaléka szerint a romák nehéz helyzete inkább saját hozzáállásuk, tulajdonságaik következménye, és csak 14 százaléknyian kárhoztatják a diszkriminációt – derül ki a Marketing Centrum idén januárjában végzett közvélemény-kutatásából.