Volt egyszer egy pap, annak volt egy szolgája. Egy legényforma férfi volt nála, egy beás ember. Ő csinált otthon mindent, ő dolgozott.
De a pap minden áldott nap eljárt egy másik házhoz, ott reggelizett, ebédelt, vacsorázott, ott evett egész nap. Tojásokat evett. Minden étkezésnél megevett egy tojást.
Na, Istenem, míg aztán letelt az egy hónap, és fizetnie kellett.
Odamegy a gazdához, hogy megegyezzen vele. Ott, ahol evett, fizetnie is kell.

Na, számolni kezdett a gazda.

Ennek a mesének számos változata ismert, s az okos, leleményes ügyvéd szerepében ördög/cigány lép fel általában. Tréfás legenda-meseként bárhol gyűjthető, mindenütt nagy sikerrel mesélik.

Talán nem mindenki számára köztudott, hogy a népmese eredeti funkciója a beás közösségekben a felnőttek közös szórakozása volt. Hagyományos mesemondási alkalom sokszor adódott. Ilyen lehetőséget kínáltak az alábbi ünnepek: névnap, születésnap, keresztelő, a karácsony, a virrasztás.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Egyszer volt egy szegény ember meg egy szegény asszony. Se vénségükre, se fiatal korukra nem született több gyermekük, csak két fiuk. A két fiú közül a nagyobbik tizennyolc esztendős volt, a másik tizenhét esztendős. A jó Isten úgy adta, hogy anyjuk egyszer csak teherbe esett. Mikor anyjuk teherbe esett, egyszer csak lebetegedett, és kisfia született. De annak a kisfiúnak nem volt se keze, se lába; tisztára egy gömböc volt.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Egyszer volt egy szegény öreg asszony. Se fiatal korára, se vénségére nem született több gyermeke, csak egy lánya. A lány olyan szép volt, hogy a szent Napra lehetett nézni, de reá nem, olyan szép, olyan szemrevaló volt. Elég az hozzá, hogy anyja, a szegény asszony, alig élt egyik napról a másikra. Bejárt a faluba, hol fonni, hol kártyát vetni, hol ide-oda ment, hogy tudjon szerezni magának annyit, hogy egyik napról a másikra eléldegéljen.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Volt egyszer régen egy szegény fiú. Nem volt se apja, se anyja, se bátyja, se húga, nem volt senkije sem a világon. Egyedül élt. Ez a fiú iskolába járt. Egy kis ház maradt rá az apjáról meg az anyjáról. A fiú már a negyedik osztályba járt. Akkor, abban a világban, nem tíz-tizenöt osztályt jártak, mint manapság, csak négy osztályt; akkor azzal a négy osztállyal felnőtt emberek voltak. Úgy adta a jó Isten, hogy amikor a fiú tizenkét esztendős volt, gondolta magát, hogy nehezére esik mosni magára, egyedül élni, ételt főzni magának, egyik napról a másikra keresni a kenyerét, nehezére esett.

Egyszer volt, ha nem lett volna, nem is mondták volna. Egyszer volt egy király. Se vénségére, se fiatal korára nem volt gyermeke. Úgy adta a jó Isten, hogy a király meg a királyné fiatal emberek voltak. Telt-múlt az idő, egyszer csak a király gondolkozóba esett, hogy mitévő legyen, mert ha a királynéval együtt megöregszik, kire marad az a sok nagy vagyon, a királyság. Úgy adta a jó Isten, hogy a király pont délben szólt a feleségének:
- No, kedves feleségem, tudd meg, hogy mától fogva az van, hogy levágom a nyakadat, ha nem szülsz nekem egy fiat, hogy vénségünkre nekünk is legyen valakink, legyen, aki gondoskodik rólunk, s akire maradjon a királyságunk.

Tisztességre és kölcsönös kiengesztelődésre egyaránt szüksége van Magyarországnak, vallja az egyházasrádóci plébános, aki beás cigány származású papként szolgál szárma szombathelyi katolikus egyházmegyében, magyar környezetben.

A 31 éves Orsos Zoltán atya azt vallja: az egyházban hazatalálhat a cigány is.

"Mindig azért dolgoztam, hogy a cigányokat pozitívan ítéljék meg" - mondja Varga Gusztáv, aki a Kalyi Jaggal a világ minden részére eljuttatta a cigány népzenét, nemzetiségi iskolahálózatot hozott létre, és - érettségi tétellé vált - rockoperát is írt, amit augusztus 8-án Szentendrén mutatnak be.

- A Kalyi Jagot tudatosan alapították meg 1978-ban, vagy csak sodródtak az eseményekkel: a táncházmozgalommal és a magyar népzene felvirágzásával?

- A legfőbb célunk az volt, hogy bemutassuk az autentikus roma falusi folklórt, a cigány kultúra sokszínűségét.

Vastaps fogadta 2009. augusztus 10..én este a világ első roma rockoperáját a szentendrei Művészet Malomban:

A cigányság trónviszályokkal, testvérháborúval és ősi átkokkal terhes története méltó párja lehetne az István, a királynak, ha a Varga Gusztáv vezette társulat állandó helyszínen, több támogatást élvezve mutathatná be a Roma legendát.

„Mindig izgatott a népem eredete, múltja, hogy kik is vagyunk valójában.

Abból, hogy Magyarországon az örökbe fogadóknak csak körülbelül tíz százaléka vállalna cigány gyereket is több következmény adódik: a cigány babák és kisgyerekek egy része külföldre kerül, egy másik részük pedig olyan családokhoz, amelyek már nevelnek egy vagy több cigány gyermeket. Emellett pedig igen sokan az állami gyermekvédelem hatósugarában maradnak, nem találnak családra.

Valaki okos kitalálta, hogy a cigány megnevezés rasszista megnyilvánulás. Azóta romázni 'kell'. Amit én sem értek, hiszen ennyi erővel pl. a 'sváb' is rasszista.
De hallottam már olyat, hogy egy cigány ember kijelentette, őt abszolút nem zavarja ez a kifejezés, hiszen ő az, és nincs mit szégyelnie rajta.

Úgy tudom, a 'roma' valamelyik (azt hiszem, lovári) nyelvben férfit jelent, és a cigányok sem szeretik, ha így hívják őket... Legalábbis általában.
Sajnos mi is kezdjük ezt a politikailag korrekt hülyeséget átvenni az amerikaiaktól, pedig ettől nem lesz kevesebb probléma.

Egyre fenyegetőbben beszélnek a cigány vezetők és egy esetleges megtorlást is kilátásba helyeznek.

Egyre többen vannak azon a véleményen, hogy amennyiben nem történik valami sürgősen a cigányok elleni gyilkosságok ellen, etnikai polgárháborús helyzet is kialakulhat az országban. Összeállításunkban néhány cigány vezető, illetve közéleti személyiség véleményét olvashatják.

Nem szabad erőszakkal válaszolni

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjének álláspontja szerint, amíg csak lehet, a cigányoknak nem szabad erőszakkal válaszolni a cigányokat ért támadásokra.

...hangoztatja Hankiss Elemér, a magát értékkutatóként definiáló szociológus, az “Új reformkor” megálmodója.

Sokkal inkább a társadalomtól, mintsem a hitelét vesztett politikától várja azt, hogy az ország magára találjon.

A nemrég megjelent Csapdák és egerek című könyvében egy új reformkor szükségességéről beszél.

hvg.hu: Mi az az “Új reformkor”?

Hankiss Elemér: 1825-ben Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint amilyenben most van.

Világosan kell látni, mondta minap az ország első számú közjogi méltósága, a kislétai üggyel (is) kapcsolatban. Valóban itt az idő, hogy a sötétben viháncoló, különböző szinten a működben működő maffiózók is levegyék sötét szemüvegüket, fényszórókat a magasba, nyissunk ki minden ablakot!

Emeljük ki a struccként homokba dugott fejünket, lássuk részleteiben is, amiről eddig csak átabotában volt szó. Fel kell egyenesednünk, tisztán kell látnunk, és tisztán kell önmagunkba néznünk, és nemcsak azért, mert néhány nap, és Szent István királyunk szentté avatásának 926.

Rostás Árpád vagyok, a Robufa Művészeti Stúdió vezetője. egész életemben elődeink remekműveit csodáltam, és csodálom. Igyekszem, hogy az utódaink is minél tovább gyönyörködhessenek bennük.

Antik bútorok, műtárgyak, templomok, kastélyok, berendezéseinek, külső és belső díszítő elemeinek felújításával és konzerválásával 1979 óta foglalkozok.

A Hulladék Munkaszövetség tapasztalatai Szlovákiában

Másfél esztendővel ezelőtt a Hulladék Munkaszövetség két munkatársa Szlovákiában tett látogatása során a helyi komposztálás újszerű formájával találkozott. Egy 2600 lakosú községben, Raszlavicában a Föld Barátai nemzetközi környezetvédelmi szervezet szlovák munkatársainak segítségével, a lakosság részvételével már 2004-óta folyik a házi komposztálás. A népesség közel 15%-át kitevő cigányság esetében azonban a közösségi komposztálás érdekes formáját honosították meg.

Először mutatják be romani (oláh cigány) nyelven William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját Csehországban, Kyjov város amatőr színitársulatának előadásában - írta a Lidove Noviny című prágai lap. A V karantene (Karanténban) nevet viselő amatőr színház előadásának aktualitását többek között a cseh és az oláh cigány közösség közötti ellentétek adják.

A drámát most kezdték fordítani romani nyelvre.

Cigánytanulók aránya a kisegítőiskolában.

A régebbi gyakorlat szerint az 50-70 IQ közötti gyerekek (az átlag IQ 90-110) kerültek kisegítő, vagy korrekciós osztályba. Tény, hogy többségük cigány volt. Nem azért kerültek oda, mert alacsonyabb rendűek, hanem mert a beiskolázásnál mért képességeik (ezt fejezi ki az IQ) másfél- két és fél évvel maradtak el kortársaikétól és az iskolaérettség követelményeitől (Legtöbbször annak ellenére, hogy egy évre visszatartották őket óvodai felzárkóztatás céljából).

Mottó: Nem az juttat bajba minket, amit nem tudunk, hanem az, hogy amit tudunk, az nincs úgy.

Roma Integráció Évtizede Program

Szűcs Erika és Kiss Péter miniszterek nemes egyszerűséggel a roma integráció zászlóshajójának nevezték Magyarországot, amikor egy év elnökség után 2008 júniusban átadták a stafétabotot Szerbiának. A 2005-ben létrejött nemzetközi együttműködés célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához, mindezt a résztvevő országok saját gazdaság- és szociálpolitikájával összhangban, a közösen elfogadott keretek között.

A cigány jogvédő szervezetek maguk is identitásválságban vannak. Az identitás képzésben a közös nyelv, történelem szóba sem kerülhet. A meghatározó szerepet játszó cigányzenével is bajban vannak, amely így sok tekintetben a hagyományos folklór helyett az amerikai slumok utcazenéje és magatartási formái irányában fejlődik. Miközben küzdenek az előítéletek ellen, gyakorlatilag semmit nem tesznek az előítéletekre okot adó cigány magatartásformák és értékek megváltoztatására.

Egy lehetséges válasz szerint cigány az, aki annak vallja magát. Ez a válasz azért figyelemre méltó, mert a legutóbbi, 2001-es népszámlálásnál 190 ezer fő, a cigányoknak alig harmada (becsült adat) vallotta cigánynak magát. De lehet, hogy csak negyede- ötöde, hiszen számukat 600 ezertől egymillióig becsülik. De miért csak ennyi? A szociológusok és jogvédők szerint azért, mert a cigány névhez számos negatív előítélet tapad, amit nem akarnak felvállalni

 http://cotcot.hu/cikk/2009/04/29/a-dzsumbuj-testkozelbol

Átvett cikk a fenti linkről!

"Hát az nagyon rossz környék. Én nappal se dugnám oda az orrom, éjszaka meg egyenesen életveszélyes."

"Hát az nagyon rossz környék. Én nappal se dugnám oda az orrom, éjszaka meg egyenesen életveszélyes."

"Ha nem muszáj odamenned, akkor jobb lesz kihagynod. Nehéz ám két törött karral gépelni."

"Drogosok, betörők, kurvák, cigányok. Ne lepődj meg, ha leütnek és kirabolnak."

A ferencvárosi Dzsumbuj: akadnak született budapestiek, akik még sohasem hallottak róla, pedig autóval tíz perc alatt megközelíthető a Nemzeti Színház felől, aki pedig hallott róla, vagy csak elhaladt mellette, az rémisztő dolgokat mesél a IX.

Szűcs Erika és Kiss Péter miniszterek nemes egyszerűséggel a roma integráció zászlóshajójának nevezték Magyarországot, amikor egy év elnökség után 2008 júniusban átadták a stafétabotot Szerbiának. A 2005-ben létrejött nemzetközi együttműködés célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához, mindezt a résztvevő országok saját gazdaság- és szociálpolitikájával összhangban, a közösen elfogadott keretek között.

Szepessy "Segélyért Munkát" Zsolt monoki polgármester és az állandó sajtótitkárt is foglalkoztató Lakatos Attila cigányvajda is rajta van az adóslistán.

Ismét olvasható az APEH negyedéves adóslistája, amely szokás szerint tele van ismerős nevekkel. Kedvencünk az önálló bírósági végrehajtó, Tokaji Nagy Zoltán, aki szakmájából kifolyólag az adóhivatal megbízásából is foglal, árverez, tesz-vesz, rendezkedik, és mindez nem tűnik fel senkinek az évek során.

Bevezetés:

"Köztudott, hogy a kulturális antropológia a XIX. század közepe-vége óta az a tudományterület, amely a "primitíveket", a "természeti népeket", az Európán kívüli kultúrákat, a falusiakat, a parasztokat vizsgálta, leírta mítoszaikat, szokásaikat, szertartásaikat, vallásukat, művészetüket stb. A hatvanas évektől kezdődően azonban a hagyományos antropológián belül lényeges változások történtek. Egyrészt kezdtek eltűnni a "primitívek", a parasztok, és a nyomaikat követő antropológusok a külvárosokban, s a nagyvárosok peremkerületeiben vagy éppen a nyomornegyedekben, a slumokban bukkantak rájuk.

A Szlovákiai Roma Kezdeményezést sokkolta az a kormányhivatalból kiszivárgott információ, hogy az a Tibor Loran úr lesz a romaügyi megbízott, akit jogerősen elítéltek Anina Botozová volt főbiztos megtámadásáért és megveréséért-  mondta a SITA hírügynökségnek a RIS elnöke, Alexander Patkoló.

A Magyarországi Roma Parlamentet 1990-ben alapították civil cigány szervezetek a cigányság első, nem állami szervezésű csúcsszervezeteként. Alapszabálya szerint a tagszervezetek közös érdekeit artikulálja és képviseli, illetve a magyarországi cigányság helyzetének tömeges méretű megváltoztatásáért és kulturális identitásának megőrzéséért dolgozó intézményeket, szakmai programokat működtet, és politikai tevékenységet folytat. Inspirálja, informálja és koordinálja a cigány társadalmi civil önszerveződést.

A romák elleni támadások végrehajtóinak mielőbbi elfogását várja mindenki a rendőrségtől. A hvg.hu által megkérdezett kriminológus szerint azonban a tetteseket csak a véletlen juttathatja a rendőrök kezére, mert a sorozatgyilkosok nem szoktak hibázni. Most megpróbáljuk összegezni, mit lehet tudni a bűncselekményekről, s milyen adatok alapján foghatják el az elkövetőket.

Az egy éve kezdődött, hat ember életét követelő sorozatgyilkosság kapcsán nagyon sok információ látott napvilágot, az összegyűlt anyag mégsem elegendő ahhoz, hogy a tetteseket elkapják.

A Roma Sajtóközpont 1995 decemberében azzal a céllal jött létre, hogy a többségi elektronikus és írott médiában megjelenő anyagaival hozzájáruljon egy valósabb és kiegyensúlyozottabb roma médiakép kialakulásához. Működésünk eddigi hat éve alatt több mint 1500 hírt, és 400 nagyobb terjedelmű, elemző anyagot jelentettünk meg - anyagaink hatvan százaléka jelent meg legalább egy országos napilapban. 2002-ben tervezzük a program kiszélesítését a televíziókat megcélzó folyamatos téma és háttéranyag-szolgáltatással.

Szegény családokból származó - elsősorban cigány - fiatalok középiskolai tanulmányait, társadalmi integrációját segítő tehetséggondozó kollégiumi program. A Collegium Martineum alapítványt 1996 nyarán alapították, hazai és külföldi egyházi szervezetek, valamint magánszemélyek, annak érdekében, hogy programot és intézmény hátteret biztosítson a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának segítésére.

Terne Cherhaja kelenas pe scena

Läs mer

Romer i Centrum

Café Romano

Scanpix

A mai Magyarországon sok minden nem úgy történik, ahogy azt egyesek elgondolták. S úgy sem, ahogy azt egykor ugyanazok megálmodták. A világ e szegletén az ő dolgaik csak úgy maguktól történnek. Sokakkal megesik az ilyesmi, csak nem olyan sűrűn, mint egyesekkel. De felejtsük el az egyeseket! Beszéljünk inkább mindannyiunkról. Hisz oly sokan beszélnek mostanában a mindannyiunk mindannyiáról, amelyben mindannyian magunkénak érezhetjük a mindannyit. Vegyük egy kalap alá magunkat!

A cigány gyerekek integrációja mást jelent néhány szabolcsi iskolában, mint amit erről az értelmező kéziszótár és az Európai Unió megfogalmaz. Felzárkóztatni itt azt jelenti, hogy az iskolában "felkenik" a cigány gyereket a falra, levetkőztetik és rendőrrel motoztatják meg, ha valami eltűnik. A babaházról pedig véletlenül se gondoljuk, hogy abban önfeledten játszanak a gyerekek: ez a fegyelmezés egy módja, amikor gumibotos biztonsági őr felügyeli, hogy pisszenés se legyen.

A Józsefvárosi Galériában egy éve láthattuk cigány képzőművészek alkotásait. Kiállított Dombrádi Horváth Géza, Szentandrássy Csaba, Túró Zoltán, Ferkovics József, Zámbó Gábor, és egyedüli roma nőként, Illés - Bódhi Barbara is. Ha a kiállításról le maradtunk volna, akkor most néhány válasz erejéig betekintést nyerhetünk Ilboba gondolatainak tárlatába, és képet kaphatunk arról, hogy miként is tudja egy fiatal alkotó a mai magyarországi viszonyok között művészetét megélni és kibontakoztatni. (RomNet)



Egy fiatal festőművésznek ma Magyarországon milyen gyakran van lehetősége az alkotásait a nagyközönségnek megmutatnia?

Cigányvarázs címmel volt 2008 őszén képzőművészeti és hangszerkiállítás a Józsefvárosi Galériában (József körút 70.) a nemrég alakult Cigány Kulturális-Művészeti Szalon és a Művészeti-Oktatási-Kulturális-Közéleti Alapítvány közös szervezésében. A tárlaton - melynek fővédnöke Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke, két védnöke pedig Kocsis Máté, a VIII. kerület alpolgármestere és Gotthard Gábor, a VIII.

Mi a feladata a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkárának? Hogy áll az antidiszkriminációs törvény? Mi a véleménye a jászladányi eseményekről Teleki Lászlónak?

2002-es helyzet:

RomNet: Mint a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkárnak mi az ön feladata?

Teleki László: Egy olyan középtávú intézkedési tervnek a kidolgozása és megvalósítása, amely növeli a cigányság integrálódási esélyét és az, hogy ezt minél több vidéki helyszínen tudjuk megvalósítani.