Nem ríkatod már nékünk többé a száraz fádat!

Csendesen elmentél!

Emléked szeretettel megőrízzük!

A magyar lakta településeken összeírják az üres házakat és az idősek házait, azokba pedig a nyugaton beilleszkedni nem tudó vagy bűnöző cigányokat költöztetik a kitoloncolásuk után. Ha véghezviszik ezt a folyamatot, a délvidéki magyarság sorsa véglegesen megpecsételődik.

Három éve röppent fel a szóbeszéd, hogy Délvidékre rövid időn belül Nyugat-Európából legalább 100-150 ezer szerb állampolgárt, főként koszovói muszlim cigányokat toloncolnak vissza.

Felhívás

Bérből és fizetésből élők! Fiatalok!
Diákok és pályakezdők!
Fiatal családalapítók!
Munkanélküliek!
Devizahitelesek!
Baloldaliak!
Gondolkodó magyar emberek!
Munkáspárti tagok és párton kívüliek!

1. Ma Magyarországon a pénz az úr. Mi nem ilyen országban akarunk élni. Mi nem akarjuk a pénz uralmát. Ezért vagy unk munkáspártiak, ezért vagyunk kommunisták.

Karácsonyi történet:

A hit
Valahol messze
a hegyek között
barlangjában élt
egyedül a hit,
Karácsonykor
gondolt egyet
főzött, takarított,
vendégségbe hívta
társait.

Elsőnek érkezett
a remény
a hit itta
szavait
feje fölé
glóriát varázsolt
lett felette
erős híd.

Másodiknak jött
a szeretet
s magával hozta
angyalait
ölelt lágyan
égi fénnyel
és nekiadta
szárnyait.

A hit azóta
boldog
nem magányos
mindennap
csodát tesz
útra kel
együtt
a reménnyel
szeretettel,
ha akarod
hozzád is
megérkezik.

A 20 évvel ezelőtt kezdődött, rendszerváltásnak nevezett folyamat hazánk roma/cigány lakossága számára kisebbségi jogi szempontból kibontakozást, gazdasági szempontból viszont hatalmas méretű visszaesést jelentett. Sztereotip nézetek, kirekesztettség, és szélsőjobboldali fenyegetettség: a "cigányképek" változása a történeti folyamatok és a rendszerváltás kapcsolatában.

Cigányok és cigánykép a történeti forrásokban

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy sokféle cigány közösség és identitás létezett/létezik.

Cigánykép a 20. században

A feudalizmus kori sztereotípiák és cigányképek mindenféle együttélési formáktól, integrációs sikerektől függetlenül tovább éltek. A 19. század második felében a képzőművészetben, az irodalomban, a köznapi tudományosságban és publicisztikában két cigánykép volt jelen. Az együttműködő, alázatos, figyelmes, igyekvő cigány „ideáltípusa” (általában a muzsikus cigánnyal azonosították) és a szabadságszerető, vad, kóbor, törvényeket nem tisztelő, a társadalom testén élősködő cigány „ideáltípusa.”

A sztereotípiák  és a feltételezhető „valóság” közti eltérés általában igen nagy.

Hármas átmenet és a cigányok/romák

A rendszerváltozásról gyakran mint „hármas átmenetről” beszélnek, a gazdaság, a legitimációs ideológia és a politikai rendszer átalakulása kapcsán. E három dimenzió egyidejűsége példa nélkül álló nehézségekkel szembesítette a kelet-európai társadalmakat. Tömeges munkanélküliség, növekvő infláció, adósságválság és a szegénység 2-5-szörös növekedése jellemezte a posztkommunista Kelet-Európát.

A magyar cigány kultúrát bemutató kiállítást rendeznek februárban Valenciában a magyar EU-elnökség egyik programjaként - erről írt alá szándéknyilatkozatot pénteken Budapesten Balog Zoltán, a közigazgatási és igazságügyi tárca (KIM) társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára és Salvador Enguix Morant, a kelet-spanyolországi város önkormányzatának kulturális főtanácsosa.

Az MTI által rögzített sajtótájékoztatón Balog Zoltán elmondta, hogy az új magyar kormánynak egyik nagyon fontos célkitűzése a társadalmi fölzárkóztatás, amely Magyarországon nagy részben érinti a cigányságot.

http://egyszervolt.hu/db/search/Gryllus%20Vilmos

Csak koppints a felső sorra és kinyílik az oldal!

Pákozd honlapján ez olvasható Rigó Jancsi történetéről. 

A világhírű cigányprímás Pákozdon született 1858. augusztus 23-án. Minden évben e naphoz közel Rigó Jancsi Fesztivállal adózunk emlékének.

Rigó Jancsi és Clara Ward-Chimay
1896 – Rémy Szálló

          A cigánysor a szelíd domboldal zöldellő hátát tarkította a falu felett. Mosolyogtak a vályogból épített, fehérre meszelt, zsuppfedeles putrik a nyárban, mintha uralkodtak volna a magasban.

Rigó Jancsi a pákozdi domboldalon született egykor, a cigányvajda unokájaként, muzsikus családban. Már ötéves korától hegedült, s életútja a székesfehérvári Magyar Király Szállótól a kaposvári, budapesti, párizsi, londoni és amerikai zenés éttermekig, kávéházakig ívelt. A sikeres zenészpályát nagy szerelmek és kudarcok kísérték.

A róla elkeresztelt süteménykocka vagy torta egy olyan szerelmi viszonyhoz fűződik, amit a korabeli hírvilágban/sajtóban is jegyeztek.

Hat napos tanulmányi útról tértem haza Svájcból. Ott is rengeteg a külföldi bevándorló, köztük a cigány is, de ott azt látjátok, hogy keményen dolgoznak, mint ahogy azt nekem két hotel tulajdonosa is mondta.

A következők miatt van ez így:

- a külföldiek munkanélküli segélyt csupán öt megszakítás nélkül ledolgozott év után kapnak.

- ha a felkínált munkát elutasítják, semmilyen támogatást nem kapnak.

- ha a munkát saját hibájuk miatt vesztik el - alkoholt fogyasztanak a munkahelyen, akkor támogatást nem kapnak.