Világosan kell látni, mondta minap az ország első számú közjogi méltósága, a kislétai üggyel (is) kapcsolatban. Valóban itt az idő, hogy a sötétben viháncoló, különböző szinten a működben működő maffiózók is levegyék sötét szemüvegüket, fényszórókat a magasba, nyissunk ki minden ablakot!

Emeljük ki a struccként homokba dugott fejünket, lássuk részleteiben is, amiről eddig csak átabotában volt szó. Fel kell egyenesednünk, tisztán kell látnunk, és tisztán kell önmagunkba néznünk, és nemcsak azért, mert néhány nap, és Szent István királyunk szentté avatásának 926. évfordulóját, mint hivatalos állami ünnepet megüljük. Ünnep lesz, és erőgyűjtés, hiszen az 1038. augusztus 15.-én elhunyt királyunk 971 esztendeje Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta hazánkat, nemzetünket, Magyarországot. Lelki erőnlétre is szolgáljon a tény, hogy az ég királynője a protektorunk.

Világosan kell látni! Mert nem véletlen, hogy éppen augusztus 15.-re szervezték az úgynevezett nemzetközi antináci és náci összejövetelt. (Megfigyelhető, hogy szent ünnepeinken mindig történik valami, ami elvonja, elvonhatja a figyelmet csendes megemlékezéstől.)

Eddig is tudtuk: már réges-régen tudjuk, az utóbbi kislétai gyilkossággal kapcsolatosan is, hogy nem cigány-ügyről van ezúttal sem szó. Ez az ügy, ha valóban pontosan, lépésről, lépésre minden szálát felgombolyítva, kiadagolva és kiporciózva vizsgáljuk: bármilyen furcsa, de elvezethet akár Trianonig, mi több: Világosig. Világosan kell látni, ez immár nemcsak felkérés. Parancs! Lássunk világosan, ássunk mélyre! Immár ott tartunk, hogy ez a tettesek nélküli támadás sorozat, a titokzatossá váló ügy, egy adott etnikumon belüli leszámolást, de egy újabb Mohács előkészületét is rejtheti.

Az előbbi helyi, gyors hatósági intézkedést kívánó, az utóbbi viszont, miként az elnök fogalmazott, valóban "Az ország stabilitásának az ügye." Olyannyira, hogy kimondhatjuk, a többségi társadalom életét, mindennapjait veszélyezteti. Így állunk itt a Szent István-i ünnep küszöbén, tűnődve az elnök szavain: "a helyzet robbanásig feszült, ezért megoldást kell találni", hogyan vezetnek a megoldáshoz. Amennyiben a valóban független nyomozás lezárása után független bírósági ítélet állapítja meg, a gyilkos(ok) kilétét mindenkinek készen kell állnia, hogy az ilyen szörnyűségek ne történhessenek meg. Szolidaritásunkat kell kinyilvánítani MINDEN gyilkossági ügyben MINDEN magyar állampolgárért, legyen az bármilyen nemzetiségű.

Nincs de, fogalmazott a köztársasági elnök és vele együtt, mi is: nincs de! Az ásóval, kapával rendőrökre, a rend védelmét szolgálókra támadó, a zsigeri bűnözők megzabolázása is becsületbeli ügy. Ha nem, akkor felháborító és képmutatás mindenféle szolidaritás és a bűnesetekből való kiemelés. Amíg a Szögi-családot és a többieket nem biztosítja az elnök által hangoztatott védelem, az a többségi társadalmat sértő diszkrimináció! Ismereteim szerint még folyik a nyomozás, korai még a nemzeti önmarcangolás. (Az ország stabilitását egyébként valami egészen más veszélyezteti Elnök Úr! Ez azonban egy másik cikk témája lehet.)

Nincs de, fogalmazott Sólyom, ezt a cselekményt csak elítélni lehet, erre nincs feloldozás. Az okokat viszont fel kell deríteni, és a tetteseket megbüntetni, példát kell statuálni! Ennek elmulasztása végzetes lehet! Addig az egész olyan, mint egy folyamatosan felfújható, sokkoló DÍSZKRIMI... Ha pedig a bűnösök előkerülnek végre és letöltik méltó büntetésüket és sikerül őket visszanevelni a társadalom életébe: van feloldozás. Mert Magyarország polgárai többsége keresztény és megbocsátó. Miként Szent István királyunk is az volt, de rendíthetetlen is a nemzetgyilkosok megfékezésében.

"Magyarország a roma polgárai mellett áll, a magyar állam minden szervezeti támogatást megad a rendőrségnek, hogy megvédje a cigányságot."

Helyes! De lenne még ehhez egy fontos köztársaság elnöki hozzáfűzni való: Magyarország jogállam, polgárait megvédi, etnikai hovatartozástól függetlenül, a magyar állam minden szervezeti támogatást megad a rendőrségnek, hogy kiderítse a gyilkosok kilétét, hogy a tettesek a törvény előtt feleljenek az elkövetett súlyos bűnökért.

Minden további elnöki lehetséges prejudikáció, általánosító, meggondolatlan mondat és szó további adag olaj lehet a tűzre, és magukban hordozzák a polgárháború veszélyét.

2009. augusztus. 11. Wéber Tünde