Cigányvarázs címmel volt 2008 őszén képzőművészeti és hangszerkiállítás a Józsefvárosi Galériában (József körút 70.) a nemrég alakult Cigány Kulturális-Művészeti Szalon és a Művészeti-Oktatási-Kulturális-Közéleti Alapítvány közös szervezésében. A tárlaton - melynek fővédnöke Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke, két védnöke pedig Kocsis Máté, a VIII. kerület alpolgármestere és Gotthard Gábor, a VIII. kerületi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője - cigány származású képzőművészek, Illés-Bódhi Barbara, Dombrádi Horváth Géza, Szentandrássy Csaba, Túró Zoltán, Ferkovics József és Zámbó Gábor mutatkoznak be alkotásaikkal.

A zenész cigány családból származó Dombrádi Horváth Géza, akinek a tárlaton bemutatott alkotásai között elsősorban a tájmotívumok dominálnak, 1953-ban született Kisvárdán. Nemcsak festőként, de költőként is ismert, 1993-ban verseskötete jelent meg A múzsa harmadik csókja címmel.

Látogató Ferkovics József Pipás asszony című festménye előtt

(Fotó: Leéb Ádám) 

Túró Zoltán, aki életrajzában "az életöröm festőjének" mondja magát, 1972-ben született Budapesten. A tárlaton bemutatott anyagából kiemelkedik a Salome-ciklus, illetve a keresztút egyik stációja, a Jézust megfosztják ruháitól című festménye. Nagyon izgalmas élénk színkezelése, amellyel alakjait szuggesztívekké teszi, megörökített jelenetei pedig kimerevítettségükben is mozgalmassá válnak. Túró Zoltán Péli Tamást tekinti mesterének, elmondja róla: "Ő mutatta meg nekem, hogy a reneszánsz és a barokk hagyományt a 20. században is fel lehet fedezni, és lehet kapcsolódni hozzájuk." Egy korábbi interjúban választott mesterének szavait idézve fejtette ki: "Mi kettős aranypántot viselünk: a magyar és a roma kultúráét."

Zámbó Gábor keze alatt minden hétköznapi tárgy, már-már észrevétlen kellék, akár a szekrény hátsó lemeze, akár a konyhaszekrény ajtaja, a művészet eszközévé válhat. A kiselejtezett használati tárgyak megfestve nyernek új értelmezést. Teret adnak a művészetnek, általuk férkőzik be újfent azokba a hétköznapokba, amelyekben "megannyi szegénylakás falán az ő képei jelentik az ablakot a szépre". Az 1969-ben született Zámbónak a Cigányvarázs című tárlaton bemutatott munkáin mégis elsősorban a sötét színek és borongós hangulatok dominálnak, akárcsak az egyik kiemelkedő, Egy festő a pokol mélyéről - talán önéletrajzi ihletésű - festményén.

Ferkovics József Pipás asszonya a tárlat egyik meghatározó darabja. Az idős nőalaknak a nemcsak az évektől meggyötört arca sokkal többről mesél, mint ami egyetlen emberi sors tapasztalataiban elférhetne. A festő, akinek álomvilágában az öröm, a fájdalom és a megaláztatás szinte magától értetődően egészíti ki egymást, Pajzs Lászlónál és Fóti Ernőnél tanult magántanulóként.

Illés-Bódhi Barbara festményei is jellegzetesen gazdag színvilágukkal hívják fel magukra a figyelmet, az Oroszlánszív vagy az Összefonódás című alkotása például az élénk színekkel szemlélteti a figurális ábrázolásban kiteljesedő drámaiságot. Érdekessége, hogy szinte minden alkotásán, akárcsak a Tűzvirágok ciklusának bemutatott darabjain, különböző, a műveibe applikált elemeket használ. Közelebbről nézve kiderül, hogy a festmény nőalakjának hosszú, leomló haja valójában egy megfestett függöny- vagy terítődarab, más munkáin rizs és kukoricacsuhé képezi a kép egy-egy elemét. Az 1977-ben született művésznő, aki alkotói hitvallásaként mondja, hogy "kilépek az évek őrlő monoton körforgásából, és festményeimen egy pillanatra megállítom az időt", a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rajz, vizuális kultúra és művészettörténet szakos pedagógusa.

A megnyitó ünnepi programjában közreműködött Raduly József, a cigány szalon megálmodója és a tárlat egyik szervezője, a Magyar Kultúra Lovagja, továbbá Nemcsák Károly színművész, aki Wass Albert költeményét adta elő, Nova Brigitta énekesnő, valamint a Reményi Ede Cigányzenész-szövetség zenekara Horváth Gyula prímás vezetésével. 

C-PRESS - Magyar Hírlap