Másfél esztendővel ezelőtt a Hulladék Munkaszövetség két munkatársa Szlovákiában tett látogatása során a helyi komposztálás újszerű formájával találkozott. Egy 2600 lakosú községben, Raszlavicában a Föld Barátai nemzetközi környezetvédelmi szervezet szlovák munkatársainak segítségével, a lakosság részvételével már 2004-óta folyik a házi komposztálás. A népesség közel 15%-át kitevő cigányság esetében azonban a közösségi komposztálás érdekes formáját honosították meg.

Raszlavica falu Magyarraszlavica és Tótraszlavica egyesüléséből jött létre, már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is jelentős cigány népesség élt itt. Mint a polgármestertől megtudtuk, ma a 2600 lakosból 350 fő roma. A gazdasági növekedés az elmúlt években ezt a vidéket is elérte, Eperjesre és Bártfára egyre többen járnak dolgozni. A munkanélküliség már csak 180 embert sújt, ezek nagy része roma.

A számok azért voltak érdekesek számunkra, mert a romák részére és részvételével létrehozott közösségi komposztálóhelyet kerestük fel. Itt aztán nincsenek óriási betonplaccok, óriási gépek, semmi nagyzolás. Igazi helyi szintű megoldást láthattunk, ami a realitásokból indul ki.

A falu 2004-ben jutott oda, hogy a lerakási díjak emelkedése miatt elkezdtek gondolkozni a szelektív gyűjtés elindításán. Az első lépés az volt, hogy a vegyes hulladék 30%-át kitevő szerves hulladéktól akartak megszabadulni. Megkeresték a Föld Barátait, akik azóta is irányítják a munkát.

A falu nagy részén a házi komposztálás elindításához adtak segítséget, de hamar kiderült, hogy a romák lakta házakban ez nehezen fog menni. (Ahogy láttuk, ezt a helyszűke is akadályozza.)

Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a romák egy héten két 9 köbméteres konténert is megtöltenek szeméttel, és a hulladék jelentős részét a szerves anyagok teszik ki.

Ma a cigánytelep határán lévő mini komposztálótelepen egy roma és egy sérült szlovák ember szakszerűen végzi a munkát. A Föld Barátai tanították meg nekik a munkafolyamatokat, és kéthetente ellenőrzik is, hogy minden rendben megy-e. Mi is láttuk, rendben megy.

Persze a program indulásakor a környezetvédő aktivisták minden egyes házba bementek, és hosszabb-rövidebb ideig győzködniük kellett az embereket arról, miért fontos, hogy a krumplihéjat, a karalábélevelet és a többi zöld hulladékot külön zacskóba tegyék, és elsétáljanak vele a komposzttelepen lévő tárolóig.

Ma már mindenki látja a komposztálás értelmét. A konténerek nem bűzlenek a rothadó hulladékoktól, a falu pedig ahány kilogrammal kevesebb anyagot szállít a lerakóra, annyiszor 1,7 koronát spórol meg. Ez összesen kb. évente 50 000 korona, ami egy ekkora önkormányzat költségvetésében jelentős tétel.

A Föld Barátai a háttérből még egy fontos dolgot elintéztek. A törvénytervezetbe időben becsempészték, hogy az évi 10 tonna kapacitás alatti kis komposztálótelepek létesítéséhez ne kelljen hatástanulmány, pecsét, tízféle engedély. Helyben is el tudják dönteni, hogy hova tegyék a telepet, és így sokkal könnyebben elindulhat a munka.

Forrás: Szike

De mi is az a komposztáló?

Egy megfelelően kialakított komposztálóból származó komposzttal javíthatjuk kertünk talaját és ráadásul ezek a szerves hulladékok végre nem a szemetesünkben kötnek ki, tehát a környezetet is megóvjuk ezzel az eljárással. Sokan téves elképzelések miatt óvakodnak a komposztáló kialakításától.  Rossz szag, nem megfelelő állag, sok nem kívánatos bogár és rágcsáló. Igen ,van ilyen hatása a komposzthelynek, de csak akkor, ha nem megfelelően alakítjuk ki, vagy ha nem megfelelő hulladékot pakolunk rá.

 Az első és leglényegesebb kérdés: földbe ásott gödörbe vagy felszíni tárolóba? Egyértelmű a földbe ásott nem jó megoldás. Ott a komposzt nem szellőzik megfelelően és nem jó minőségű talajjavító anyag fog keletkezni, hanem egy sima szemétkupac. A legideálisabb egy méretes, pár deszkából összeállított faláda, melyet közvetlenül a földre helyezünk, árnyékos és szellős helyre. A nem teljes zártság a szellőzés miatt lényeges, a földre helyezés pedig  a földlakó élőlények miatt. Jó megoldás lehet különböző időálló dobozok, hordók alkalmazási is, de csak akkor, ha oldalán megfelelő mennyiségű és méretű szellőzőnyílást alakítunk ki.

Fontos, hogy a komposztálást mindig rétegesen végezzük, igyekezzünk alulra rakni a nagyobb gallyakat, középre pedig a gyomnövényeket. Így ideális állagot kaphatunk az erjesztés végére. A komposzt helyének előnyös az árnyékos hely és a félnedves közeg. Jó megoldás, ha a komposztot néha beterítjük egy vékony rétegnyi földdel. Ez elősegíti az erjedést és ráadásul az esetleges szag- és rovarokat vonzó hatásokat is csökkenti. A komposztnak körülbelül egy évet kell érnie, hogy a földbe bedolgozható anyagot nyerjünk.

Jó például tavasszal kezdeni és az egész nyári, őszi hulladékokkal feltölteni, majd végül avarral vastagon betakarni, így tavasszal már lehet hasznosítható humuszunk. Ajánlott felhasználás előtt átrostálni, és csak a már erjedt részeket bedolgozni a talaj felső pár centiméterébe.