A cigány jogvédő szervezetek maguk is identitásválságban vannak. Az identitás képzésben a közös nyelv, történelem szóba sem kerülhet. A meghatározó szerepet játszó cigányzenével is bajban vannak, amely így sok tekintetben a hagyományos folklór helyett az amerikai slumok utcazenéje és magatartási formái irányában fejlődik. Miközben küzdenek az előítéletek ellen, gyakorlatilag semmit nem tesznek az előítéletekre okot adó cigány magatartásformák és értékek megváltoztatására. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy azok a negatív előítéletek, amelyeket a társadalom táplál a cigánysággal szemben, azok a cigány kultúra sajátjai, vagy a szegénységkultúráé? Alapkérdés, mert a válasz meghatározná a tennivalókat.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szerint a cigányságra vonatkozó előítéletek, és többségüknél azonosítható vonások és viselkedésformák a szegénység kultúrájának jellemzői, melyet a cigány kultúrális sajátosságok átszíneznek. Nem etnikai programra, hanem a szegénység és szegénység kultúra társadalmi szintű felszámolására lenne szükség. E program alapelveit honlapunk Cigánypolitikánk címmel tartalmazza.

A jogvédők adósok a "ki a cigány?" kérdés megválaszolásával, és azzal is, hogy mikor válik integrálttá egy cigány, és maga a cigányság? Akkor, ha egységes, öntudatos, saját nyelvét beszélő cigány etnikummá válik, vagy akkor, ha elhatárolódik a "cigánymagatartástól", mert adaptálódott a többségi társadalomba, és magyarnak tekinti magát? Tény, hogy a cigányság többsége magyarnak vallja magát, és a kis létszámú cigány értelmiség is hajlamos integrálódni a magyarok közé és elhatárolódik etnikumától. De ugyanez történik az életszínvonal, életminőség jelentős eltérései esetén is a cigányság jobb módú rétegeivel.

A cigány kérdésre adott válasz etnikai és állampolgári belügy. Nincs jelentősége abban az értelemben, hogy szolidaritásunk minden egyénre és a társadalom minden tagjára kiterjed, feltéve, hogy nem áll szemben a többségi társadalommal és intézményeivel, és képességei és lehetőségei függvényében maga is hajlandó boldogulásáért erőfeszítést tenni és felelősséget érezni. Aki ezt nem akarja, az minimális támogatásra számíthat, de szolidaritásra nem, és arra hogy minden törvényes eszközzel kényszeríteni fogják a közösségi beilleszkedésre, és a társadalmi együttélés szabályainak betartására.

Egyre problémásabb a szegregáció megítélése is: ha az etnikum nem tartható nyilván, vizuálisan egyre kevésbé látszik, és a megítélés szubjektív, akkor hogyan lehet szegregálni? És hogyen lehet pozitívan diszkriminálni? És mi legyen a száz számra izolálódó, már többségi cigány falvakkal, iskolákkal, és óvodákkal? És mi legyen a már integrálódott cigány családokkal, akik ugyancsak nem akarják egy osztályba járatni gyerekeiket a szocializálatlanabb cigány gyerekekkel?

Kormányzati romaprogramok

1990-1994 - MDF-FKGP-KDNP-KORMÁNY

Andrásfalvy Bertalan miniszter Nincs romaprogram, a cél a szegénység elleni küzdelem, a kisiskolák megtartása, a jogszabályi háttér (kisebbségi törvény, ombudsman, satb) megteremtése. A ráfordítás néhány tízmillió.

1994-1998 - MSZP-SZDSZ KORMÁNY

Magyar Bálint miniszter A cigányság helyzetét a kisebbségi politikától elkülönítve kezdték kezelni. Rövid távú kormányterv készült, de nem valósult meg. Kiépült a kisebbségi önkormányzati rendszer. Kormányhatározat született a kisebbségi oktatással kapcsolatban. Létrehoztak roma alapítványokat (MCKA, OCÖ 100-150 milliós alaptőkével). A hátrányos helyzetű (nem csak cigány) gyerekek étkeztetését, a velük való iskolai pedagógiai foglalkozást milliárdokkal támogatták.

1998-2002 - FIDESZ-FKGP-MDF KORMÁNY

Pokorni Zoltán majd Pálinkás József miniszter. Közoktatás minőségfejlesztési program. Egy milliárd körül támogattak roma kultúrális programokat. Isklolatej program. Szociális földprogram a romáknak vetőmag támogatással és díjtalan földhasználattal. Indítottak nem túl eredményes közmunka programokat is, összesen kb 2 milliárd értékben. Az MCKA mind nagyobb atányban nyújtott tanulási ösztöndíjat romáknak 5. osztálytól a diplomáig 2002-ben már 110 milliós összegben.

2002-2008 - MSZP-SZDSZ-KORMÁNYOK

Magyar Bálint, majd Hiller István miniszter. Medgyesi Péter a romakérdés kiemelt kezelését ígérte, romaügyi államtitkárt és esélyegyenlőségi minisztert nevezett ki. Gyurcsány lovári nyelven köszöntötte a magyarok és cigányok közös országát. A lovári, mint önkormányzati ügyintézésnyelve. Tervbe vették a cigánytelepek felszámolását, a cigánydiplomások számának növelését és minisztériumi alkalmazását. Célul tűzték a romákkal szembeni előítéletek csökkentését. Megkezdődött a Roma Integráció Program stratégiai tervének kidolgozása, felállították az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, elfogadták az esélyegyenlőségi törvényt. Tervben voltak erősek, a valóság ettől elmaradt. A 769 gettóból 29-et számoltak fel egymilliárdért, az óvodás létszámot 5-6 százalékkal sikerüllt növelni. Új 3H-s ösztöndíj programokat indítottak több milliárdért (Útravaló, Utolsó Padból, Tanoda), közben a MCKA ösztöndíj keretét fokozatosan csökkentették.

Települési reszegregáció: mitől lesz gettó a falu, vagy a munkástelep?

Hasonló problémák vannak a szocialista kormány antiszegregációs településfejlesztési elképzeléseivel, és a cigány gettókkal is. Ezek a gettók gyakran a szocpolhoz, önerő hiányához igazodó olcsóbb, félkomfortos sablonházakból álló telepek, utcák, vagy utcasorok, amelyek új állapotban ugyan telepi (de nem gettó) jellegűek, és a beköltözők számára helyzetük lényeges javulását hozták. Máskor a régebbi félkomfortos, komfortos, de gondozott, kertműveléses lakásokba költöztek, ahol korábban magyarok, munkások generációi éltek, és senki nem nevezte ezeket akkoriban gettónak. Gettók azáltal jöttek létre, hogy a cigányok beköltöztek, és lelakták. Tipikus példa erre a miskolci munkáskolóniához tartozó "számos" utcák, ahol a 10-15 év alatt lepusztult épületek, műveletlen kertek körül tonnaszámra áll a szétdobált szemét. Néhol gettókká váltak egész falvak is, miután a többségbe kerülő cigányok a magyarok építette házakat lelakták, és a falut szemétdombbá varázsolták. Vannak kivételek, de ritkák.

40 évnyi szocializmus tapasztalata volt, hogy a putriból, lepusztult gettóból új házakba beköltöző lakók tulajdonai rohamosan pusztulnak. Szocializációs célból is szoktatták őket fokozatosan a komforthoz. Településfejlesztési szempontból azonban nem mindegy, hogy ez a Mátyás templom környékén történik, vagy Monoron. Pedig a ballib kormány pont ilyen feltételekkel ír ki pályázatokat! Csak egy elvakult liberális nem látja, hogy jövedelem híján az új lakást nem lehet fenntartani, karbantartani, és bárhol épüljön a lakás, hamarosan eladósodik, eladásra kerül, a kapott összegből pedig csak egy jóval olcsóbb, alacsonyabb komfort fokozatú lakást lehet venni, többnyire olyan kültereleten, ahol a beköltöző szegény emberek, cigányok miatt már padlón vannak.

Szegregációs perek és botrányok Magyarországon:

2002  Jászladányban alapítványi iskolát hoztak volna létre, hogy elkülönítsék a hátrányos helyzetű diákokal

2003  a pátkai általános iskola ellen az ombudsman vizsgálatot kezdett, mert a cigány származású diákok nem mehettek egyszerre ebédelni az iskolai menzára a nem roma tanulókkal. A roma gyerekek porcelántányér és üvegpohár helyett csak műanyagból ehettek.

2005  az első szegregációs per. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pert indított Miskolc önkormányzata ellen, mert a cigány származású diákokat egy homogén roma iskolába és négy cigány többségű általános iskolába járatták.

2006  az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pert indított Hajdúhadház önkormányzata ellen, mert a roma gyerekeket az iskolák lepusztult melléképületeiben különítették el.

2007  a szegedi Cserepes sori Móra Ferenc Általános Iskolát megszüntették, mert száz százalékos volt a roma diákok aránya, a gyerekek tudásszintje pedig meg sem közelítette az átlagot.

2008 - bíróság elutasítja a miskolci cigány szülők és gyerekek fenti alapítvány által támogatott keresetét az életesély romlását okozó iskolai szegregáció miatt.

Megjegyzés: a jogvédők által iskolai szegregációnak nevezett jelenségek leggyakoribb oka a gyerek képességlemaradása és a szocializációs és magatartás zavara. Jogszabályoknak kell megteremteni a magatartási zavarok kezelésének pedagógiai és pszichológiai intervenció lehetőségeit meghaladó eszközrendszerét. Honlapunkon Jogszabályaink elégtelensége címmel felsorolunk néhány javaslatot.

(www.orogo.hu után)