Rigó Jancsi a pákozdi domboldalon született egykor, a cigányvajda unokájaként, muzsikus családban. Már ötéves korától hegedült, s életútja a székesfehérvári Magyar Király Szállótól a kaposvári, budapesti, párizsi, londoni és amerikai zenés éttermekig, kávéházakig ívelt. A sikeres zenészpályát nagy szerelmek és kudarcok kísérték.

A róla elkeresztelt süteménykocka vagy torta egy olyan szerelmi viszonyhoz fűződik, amit a korabeli hírvilágban/sajtóban is jegyeztek.

Rigó Jancsi válogatott muzsikusokból álló zenekara 1896-ban a párizsi Restaurant Payardban lépett fel. Egy este itt vacsorázott a belga Chimay herceg és felesége, Clara Ward, egy amerikai milliomos lánya.

A cigányprímás elbűvölte játékával a hercegnét, aki elhagyta férjét a zenész kedvéért.

A tíz évig tartó szerelmi kapcsolat emléke nemcsak a szenvedélyes dalok, hanem a Rigó Jancsiról elnevezett sütemény. Igaz, pontos gasztrotörténete nem ismert, de állítólag a zenész egy olyan barna színű süteménnyel akart kedveskedni a hercegnének, mint amilyen ő bőre volt. Az édesség készülhetett Párizsban, nagyobb valószínűséggel a budapesti Rémy (Nemzeti) Szállodában. Nem ismert, ki alkotta ezt a cukrászati remekművet, csupán az, hogy Rigó Jancsiról nevezte el.

Ennek a kapcsolódásnak az egyedisége adta a pákozdiaknak a nagyszerű ötletet, a Rigó Jancsi magyar és cigányzenei, egyben süteményfesztivált.

A műfaj neves képviselői (Németországból és Szlovákiából is érkeztek) mellett az idén igazi kuriózum volt, hogy Kovács Péter gramofonlemez-gyűjtő ajándékaként egy 100 éves felvételről megszólalt Rigó Jancsi és zenekara is. A felolvasott eredeti amerikai újságcikkek alapján pedig megoldódni látszik egy eddigi rejtély, miszerint a cigányprímás hazájától távoli földben nyugszik.

Ami pedig a sütemények klasszikusát, Rigó Jancsit illeti, nagy keletje volt a belőle tartott kóstolónak a székesfehérvári Zrínyi utcai Cukrászüzem patronálásával. Mint minden évben, most is megrendezték a háziasszonyok sütőversenyét és receptcseréjét. Ugyanis a jók közt is mindig vannak legjobbak, sokszor merül fel az a kérdés, hogy ebből a csokoládékrémes-tejszínhabos sütiből ki süti az igazit. Különben a Rigó Jancsi elkészítését gyakran említik a külföldi szakácskönyvek és internetes gasztrooldalak is. Nemcsak Pákozdon tartják számon, hanem Uruguayban is, ahol szerepel a montevideói Vincent étterem állandó kínálatában, ráadásul Budapesten és Oroszlányban is van egy-egy Rigó Jancsi cukrászda.

Pákozd már nemcsak a szabadságharc győztes ütközetét jegyzi a történelemben, hanem kitalált magának egy jeles kulturális/gasztronómiai eseményt. Immár hatodik éve rendezik meg a Rigó Jancsi Fesztivált. Az ünnepet az 1858. augusztus 23-án született muzsikus születésnapjához közeli dátumra teszik minden évben. Az idén augusztus 21-ére szervezte a rendezvény fő háziasszonya és ötletgazdája, Kissné Vörösmarty Mária, a helyi kultúrház igazgatója. A kezdeményezés azon egyszerű szándékkal született, hogy megőrizzék a magyar nóta, cigányzene szöveg- és dallamvilágát, s egyben tovább népszerűsítsenek egy világszerte ismert édességet.

Az igazi Rigó Jancsi receptje Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmester nyomán.

Hozzávalók: 7 db tojás, 14 dkg cukor, 11 dkg liszt, 3 dkg kakaópor, 1l tejszín, 40 dkg étcsokoládé, 5 dkg porcukor, 1 habfixáló.

Először elkészítjük a Rigó Jancsi tésztáját, a megjelölt mennyiségű tojásból, cukorból, lisztből és kakaóporból megsütjük a piskóta két lapját.

Ezt követi a két fajta töltelék, krém kikeverése. Habbá verjük az egy liter tejszínt, majd adjuk hozzá a porcukorral elkevert habfixálót, végül 30 dkg langyos, olvasztott étcsokoládét csurgatunk bele. Az egyik piskótalapra ráöntjük a csokoládés tejszínhabot. A másikat bevonjuk a maradék 10 dkg olvasztott csokoládéval, s dermedés után felvágjuk 6x6 cm-es kockákra. Ezeket a felvágott kockákat ráillesztjük a csokoládés-tejszínhabos piskótalap tetejére, amit hasonló nagyságú kockákra vágunk.

Ha már a gasztronómiai hagyományteremtésnél tartanak Pákozdon, akkor úgy gondolták, a Rigó Jancsit megspékelik egy villás reggelivel, vagy ez alkalommal inkább vacsorával. Elkészítették a hercegné és szerelme kedvelt reggelijét, a töltött tojást Chimay módra. Ennek receptjét a Vendéglősök és korcsmárosok 1927-es naptára is megőrizte, amelyet az asztali örömök historikusa, Draveczky Balázs is közreadott Történetek terített asztalokról és környékükről című könyvében. Ezt tesszük közkinccsé az alábbiakban.

Töltött tojás Chimay módra (három személyre) receptje

Hat darab tojást, 7 percig főzve, hideg vízbe mártva lehámozunk és hosszában kétfelé vágva, a sárgáját áttörjük. 3-4 csiperkegombát finomra összevágunk, megpirítjuk vajban, kevés hagyma, zöldpetrezselyem, só és törött bors hozzáadásával, és félreállítjuk. Kevés vajas rántást készítve feleresztjük 4-5 deci tejjel. Kissé forrni hagyjuk, hogy sűrű mártást nyerjünk, sót, kevés törött borsot, végül a tűzről levéve egy tojássárgáját adunk bele. Ezen mártásból egy kanállal az áttört tojássárgához keverünk, úgyszintén a pirított gombát és ezzel megtöltjük a fél tojásokat. Egy kerek tűzálló edényt vagy rántottás serpenyőt kivajazunk, vékonyan adunk bele a mártásból, rárakjuk a fél töltött tojásokat, bevonjuk a kevés tejjel felhígított mártással, meghintjük finom zsemlemorzsával és reszelt sajttal, megöntözzük tejfellel és olvasztott vajjal, forró sütőben pirosra sütjük.

hvg