Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A 20 évvel ezelőtt kezdődött, rendszerváltásnak nevezett folyamat hazánk roma/cigány lakossága számára kisebbségi jogi szempontból kibontakozást, gazdasági szempontból viszont hatalmas méretű visszaesést jelentett. Sztereotip nézetek, kirekesztettség, és szélsőjobboldali fenyegetettség: a "cigányképek" változása a történeti folyamatok és a rendszerváltás kapcsolatában.
Cigányok és cigánykép a történeti forrásokban
Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk,
hogy sokféle cigány közösség és identitás létezett/létezik. Ez a
sokféleség az adott gazdasági-társadalmi helyzet és az etnikumok közötti
sztereotip képzetek függvényében különböző cigányképek kialakulásához
vezetett.
Az egyfajta etnikus és a társadalmi helyzet alapú cigánykép
gyakorlatilag párhuzamosan létezett egymás mellett. A 18. századi
magyarországi források egy részében a „cigány” fogalma etnikai
dimenzióban jelenik meg; a latin nyelvű iratokban: natio, gens, a magyar
nyelvű iratokban nemzet, nemzetség kifejezésekkel. Ebben az esetben
cigánynak lenni etnikai, nemzetiségi hovatartozást jelentett. A források
egy másik csoportjában a „cigány” fogalma szociális dimenzióban jelenik
meg: a latin nyelvű iratokban: conditio (társadalmi helyzet) és
professio (foglalkozás, megélhetési mód) megnevezésekkel. Ez esetben
cigánynak lenni sajátos társadalmi állapotot jelentett. Hogy melyik
meghatározás került előtérbe, az függött az adott történelmi
szituációtól, és attól is, hogy milyen környezetben jelent meg „a
cigány”. Például a magyarországi cigányok 15-17. századi köznyelvi
elnevezése elsősorban életmódbeli, irodalmi elnevezésük pedig etnikus
definíciót foglalt magában.
A cigányok történetét kutatók számára fontos forrásokat jelenthetnek a
különböző folklórszövegek, melyek – gondos forráskritika után – hasznos
adalékokkal szolgálhatnak a cigányok életmódjáról, szokásairól, de
főleg természetesen a „nem cigányok” róluk alkotott képzeteiről. Egyes
vélemények szerint a különböző folklórszövegekben a csoporthoz
(„fajhoz”) tartozó egyének társadalmi helyzetét gyakran örökletes (külső
és egyéb) jegyek határozzák meg. Az eredettörténetekben vagy a
teremtési folyamatban bekövetkező „balesetnek” vagy a cigányoknak
tulajdonított nem megfelelő viselkedésnek tulajdonítják a cigányok
„másságát”, szegény sorsát. Gyakori az ördöggel való azonosítás is,
aminek egyházi gyökerei is lehetnek. Bibliai motívumokat is felhasználva
terjedt el a „bűnös cigány ős” mítosza. A paraszti etnocentrikus
szemléletből fakadóan a folklórszövegeken végigvonul a cigányok és a nem
cigányok szembeállítása, erős előítéletek sorát produkálva.
A népi kultúra mellett elsősorban a tudománynak volt komoly szerepe a
sztereotípiák forgalmazásában. A 16. század végétől terjedtek el
Európában azok a történeti munkák, amelyekben megjelentek azok a
cigányokkal kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek és közhelyek, amelyek
nagy része ma is közszájon forog. „A 16-18. századi szerzők,
tudósok egymás negatív véleményét és leírását átvéve, időről időre a
cigány csoportokkal szembeni ellenszenv, üldözés, gyakran kiirtásra való
törekvés jogosságát bizonyították.”
A fentiekben leírt módon terjedő sztereotípiákkal szemben kevésnek
bizonyultak a pozitív helyi tapasztalatok. Pedig ha egy foglalkozási
ágban vagy egy településen igény volt a cigányok munkaerejére,
szolgáltatásaira, akkor minden további nélkül be tudtak illeszkedni a
társadalomba. Erre számos példát találhatunk a történeti
szakirodalomban. Nem csak a zenész cigányok „sikertörténetére” kell
gondolnunk, bár kétségtelen, hogy a muzsikálás vált a legnépszerűbb
„cigány szakmává” a 19. század végére. Például sok adat áll
rendelkezésre az aranymosó cigányokról, akik télen teknőket, kanalakat
és más faeszközöket faragtak, nyáron pedig „csaknem mezítelenre vetkőznek, és aranyat mosnak a folyókból a síkságokon, elszegődött munkásként.” Őket nevezte a 18. század közepén a magyar nyelv Bányász vagy Aranyász Czigányoknak.
Miskolcon egy, az 1740-es évekből származó statútum a lakatos
mesteremberek kérelmére úgy rendelkezik, hogy a cigányok csak a
sátraikban gyakorolhatják mesterségüket és a piacon sem patkolhatnak
csizmát. A helyi céhek gazdasági érdekeit védő diszkriminatív
rendelkezések ellenére, a főleg kovácsolásból, zenélésből és paraszti,
illetve napszámos munkákból élő cigányok a 18. század végére letelepült
életmódot folytató városi lakosokká váltak. Egy korabeli utazó
szavaival: „…sok testvérük már olyannyira ki is művelődött, hogy
zavarban vagyunk: vajon valódi cigányokkal van-e dolgunk? Még fekete
színük is észrevehetően megváltozott. Sok miskolci cigányra
hivatkozhatunk itt, különösen azokra, akik zenei tehetségüket
kiművelték.”
A 19. század első felében a Nógrád megyei cigányok többsége szegény
sorban, de évtizedek óta letelepedettként élt a megye falvaiban és
mezővárosaiban. A tehetséges lókupecek szolgáltatásaira gyakorta igényt
tartottak a helyi földesurak, dacolva az uralkodói rendeletekkel. Egy
másik szakma, a muzsikálás iránti igény fejeződött ki abban az
országgyűlési követi utasításban, mely a „muzsikálásnak egészben leendő eltiltását” helyteleníti, mivel a cigányok „a Nemzeti Dalokat a Muzsikán oly különös nagy ügyességgel fejezik ki.”
Ennek ellenére csak kevés cigányzenész számára jelentett felemelkedést
ez a szakma. A megélhetési nehézségeket jelzi, hogy az összeírásokban
sokan kovács-muzsikusként, illetve muzsikus-kovácsként szerepelnek. A
„több lábon állás” ilyen formája természetesen nem valamilyen etnikai
sajátosságként, hanem a nehéz gazdasági helyzethez való
alkalmazkodásként értelmezendő.
További példák helyett álljon itt Nagy Pál történész néhány összegző mondata:
„A cigány csoportok nem alkottak egységes etnikai képződményt, történelmük nem egy nomád hajlamú, vándorló kisebbségnek a többségtől elválasztható története. A cigány csoportok a 15. század óta a magyarországi társadalom részeként, környezetükkel szimbiózisban éltek, világképük és viselkedésük eredetét erősen befolyásolták a helyi társadalomból érkező hatások.”
Binder Mátyás összefoglalója
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig 2 - Etnikum? Faj? Réteg?
Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig 3 - a romák és a rendszerváltás