Pákozd honlapján ez olvasható Rigó Jancsi történetéről. 

A világhírű cigányprímás Pákozdon született 1858. augusztus 23-án. Minden évben e naphoz közel Rigó Jancsi Fesztivállal adózunk emlékének.

Rigó Jancsi és Clara Ward-Chimay
1896 – Rémy Szálló

          A cigánysor a szelíd domboldal zöldellő hátát tarkította a falu felett. Mosolyogtak a vályogból épített, fehérre meszelt, zsuppfedeles putrik a nyárban, mintha uralkodtak volna a magasban. Nem is jószántukból kerültek fel a cigányok a domboldalra. Régen volt, mikor a karaván Pákozd alá érkezett. Ott akarták felütni sátorfájukat a falu szélén. Kapával, kaszával mentek rájuk a népek, úgy kergették fel őket a magasba. Váltig szabadkozott, esküdözött a fekete sereg vajdája, hogy ők ilyen, meg olyan becsületes, dolgos emberek, patkolókovácsok, tekenővájók, vályogvetők, azonkívül a muzsikáláshoz is értenek.

A feketeszakállas, bozontoshajú vajda szeme villant a cigányok felé. A karaván ebből a szemvillanásból megértette, hogy jól van na, üssünk sátrat a domb gyepén. Közel a falu, közel az erdő, nem lesz szükség semmiben.

Ide született a vajda unokája a világhírnevet szerzett Rigó Jancsi. Ötévesen már hegedűt vesz a kezébe.A tanítótól húrokat lop hozzá, amiért az esperes úr kérésére bocsánatot kér. E gesztusáért nála maradhatnak a számára nagy kincsek. Ezután órák hosszat gyakorol minden nap a szabadban: az erdő, a nádas világa hálás közönség volt. Egymásnak muzsikáltak.

10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Előfordult, hogy ő volt a szólista. A falusiaknak tetszett a csöpp prímás. A sorsa megpecsételődött. Az apja akarta tanítani, szerencsére az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tűntetett ki. A már világhírű prímás tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a zenekarában, igaz cimbalom hordozónak. Itt kötött örök barátságot Ficsúrral, a cimbalmossal. A prímás tanította meg a lelkét adni a zenéhez: az az igazi cigánymuzsikus, aki rögtönöz, aki szabad szárnyára engedi a maga szeszélyét. Lassan-lassan megtanította a futamokra, hangszökésekre, akkordfogásokra, tremolókra és a mesterségnek ezer csínja-bínjára, ami már a művészettel határos. A dallam csak dallam, fel kell díszíteni, hogy cigánymuzsika legyen. A kotta nem elég, azt mindenki lejátszhatja. Az a művészet, amit a fej ad a kották közé.

A zenekarral 15 éves korában Kaposvárig jutott. Örökölte vajda nagyapjától, zenész apjától az ősi virtust: nem alázkodik meg senki előtt. Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, mégis csak kontrásként játszatta a zenekarban. A lánya és Rigó Jancsi között szerelem szövődött, ami szintén szította közöttük a tüzet. Az egyre élesedő harcban otthagyta a Koronát, elindult szerencsét próbálni: saját zenekart szervezni.

17 éves korában Szőllősgyörökön már harmadnapja vígadtak. Csak egy zenész, a prímás tudott talpon maradni. Szégyenbe hozták Jancsit a zenészei. Szabó András el akarta húzatni Borbála asszony nótáját a nevenapján. Ráparancsolt a kocsisára: hozza Kaposvárról Barcza Józsit a zenekarával együtt. A fagyos, zúzmarás éjszakában a két prímás szeme összevillant. Egyedül Ficsúr, a cimbalmos örült neki. Hiába jött a zenekar, Barcza Józsi nem ismerte a kúria gazdasszonyának nótáját. Rigó Jancsi belekezdett a nótába, a zenekar meg követte csendesen.

Hamarosan feleségül vette a kaposvári prímás lányát: Mariskát. Nem lett teljes a kibékülés. Az idős prímás egyre nehezebben viselte veje népszerűségét. Alig 24 évesen Jancsi elindult újra szerencsét próbálni. Mostmár vele tartott Ficsúr és a zenekar gordonkása is. Két hónappal azután, hogy elhagyták Kaposvárt már Budapesten az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszanak. A bejárat fölött a felirat: Grand Café. Alatta pedig: pákozdi Rigó Jancsi és zenekara muzsikál.

Mariska hiába írt levelet a szüleinek: nézzék, hallgassák meg őket. Ficsúr kérésére a zenekar fekete, selyemkihajtásos kabátban és fekete nadrágban játszik. Az ingük ragyogó fehér és ki van keményítve. Jancsi ekkor már hódította a női szíveket különösen akkor, amikor azokat a szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat csalta ki a hegedűből. Nem volt válasz a levélre. Egy évvel a megírása után Mariska egyedül ment haza a szüleihez: Rigó Jancsi és zenekara Londonba utazott. 

 

Rigó János, a magyar

cigányprímás rajza,a 1897 február 17.-i Weekly News & Courier újságban

Párizs következett. A Restaurant Paillardban felcsendült a Fekete szem éjszakája és megszületett a legenda, amiről azóta is beszélnek. Bihary János után egy másik magyar cigányprímás is megtalálta a maga hercegnőjét Clara Ward amerikai hölgy személyében.

 Clara Ward Eber Brock Ward, Michigan egyik leggazdagabb emberének lánya volt.

Clara és Jancsi 1898-ben házasodtak össze. Rigó Jancsi tovább hegedült európai zenetermekben. Házasságuk 1904-ig tartott.