Az ortodoxok május 6-án ünneplik Szent György, a katonaszent napját. A balkáni romák ebből az alkalomból bárányt vágnak: azt a házat ugyanis, ahol „az áldozatot” elmulasztják, szerencsétlenség sújtja.

A balkáni romák számos keresztény ünnepet vettek át, sőt, a szerbekkel, bolgárokkal ellentétben náluk jó néhány tradíció még napjainkban is élő.

Ilyen a Szent György-nap is, amelyről a többségi balkáni társadalmak már nemigen emlékeznek meg. (De így vannak ezzel a magyarok is: ki emlékszik már arra, hogy hajdanán Szent György napján hajtották ki a legelőre az állatokat?)

 

A balkáni romák naptárában azonban május 6-a piros napos ünnep. Legyen bármilyen szegény a cigány család, bárányt vásárolnak maguknak. Az állatot levágják, kemencében megsütik, és a nagycsalád közösen elfogyasztja. A bárány élete az áldozat napján „megszentelődik”, gyertyát tesznek a szarvára, tömjént is raknak rá, és cigány nyelven kívánnak maguknak, az egész családnak, s a nemzetségnek jobb életet, egészséget. Azért is könyörögnek, hogy az Úr adjon egy még nagyobb bárányt a következő évben.

 

A kivéreztetett állat vérét egy kis edénybe gyűjtik össze, hogy bekenjék, befröcsköljék vele a gyerekeket. A Szent György-nap a balkáni cigányok számára (ne feledjük május hatodikáról van szó, nem áprilisi ünnepről, mint a nyugati kereszténység területén) a jó idő, a nyár kezdetét is jelenti, amely a Szűzanya augusztus végi ünnepével ér véget.

A Szent György-nap hagyományai Nyugat-Európában és nálunk is egy római pásztorünnepből, a Paliliából eredeztethetőek, pontosabban ezzel állíthatók párhuzamba. Szent György hagyományait ma már az angolok is kevésbé ünneplik, pedig ő Anglia védőszentje.

A keleti egyházban Szent György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodórosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Őket gyakran a „nagyvértanúk” névvel illetik, és teljes katonai díszben ábrázolják. György volt közülük a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük. Szent György nagyvértanú a nyugati kereszténységben is rendkívüli módon tisztelt. Nyugaton általában Sárkányölőként ábrázolják (a magyar művészek közül a Kolozsvári testvérek alkotása látható Prágában, az ő Szent György-szobruk ismeretlen úton-módon került a cseh fővárosba). Kevesen tudják, hogy a pesti szerb templomot is Szent Györgyről nevezték el, s ma is látható egy mozaik a Belvárosban, a templom kőkerítésén, amely Sárkányölőként ábrázolja a nagy katonaszentet.