A mélyszegénység csökkentésében komoly eredményeket elérő bangladesi Grameen bank kis összegű hiteleket nyújt a rászorulóknak. Mára Indiában és Bangladesben százezreken segített a korábban szokatlan hitelezési forma, amely hamarosan Magyarországon is indul. A pénzintézet alapítója, Muhammad Yunus szerdán Magyarországra látogatott, hogy üzleti modelljét itt is népszerűsítse.

Hallgassa meg!

Huszonhét dolláros kölcsönnel indult a hetvenes években a bangladesi Grameen bank, amelyet a szegények bankjának is neveznek. A pénzt negyven kosárfonónak folyósították, akik ebből az összegből megszabadulhattak uzsorásaiktól és elkezdhették önálló vállalkozásukat, így ki tudtak törni a mélyszegénységből. A Grameen bank kis összegű, úgynevezett mikrohiteleket nyújt. A kölcsönt felvevők ötfős csoportot alakítanak, külön-külön vállalkozást hoznak létre és közösen felelnek projektjeik sikeréért, illetve a kölcsön pontos törlesztéséért. Mára Indiában és Bangladesben százezreken segített ez az üzleti modell, amely hamarosan Magyarországon is indul.

A Grameen béke Nobel-díjas alapítója ebből az alkalomból Budapestre látogatott. Muhammad Yunus bangladesi közgazdász, aki a szegénység elleni küzdelmet népszerűsíti Magyarországon is, elmondta, alapelveinek egyike a bizalom. Nem véletlen, hiszen eddig több mint nyolc millió olyan embernek adott kölcsönt, akik a bankok számára megbízhatatlanok, azaz hitelképtelenek voltak. Az adósok kilencvenhét százaléka, miután elindította üzleti vállalkozását, vissza is fizette a kért hitelt. A hitelesek között volt százezer Bangladesben élő koldus is, akik a kétszáz dolláros kölcsönnek köszönhetően ki tudtak törni a mélyszegénységből.

Ha van egy problémád, próbáld megoldani egy üzleti modellel, amely nem extraprofitot hoz, hanem elsősorban az embereknek segít. Ez a szociális üzlet, amelyhez nem kell se nagy tőke, se vállalati háttér, csak kreativitás – magyarázta Muhammad Yunus a Krónikának ötletének alapját. „Ha megnézzük a második generáció helyzetét, akkor elmondhatjuk, hogy sokkal jobb helyzetben vannak, mint szüleik, akiknek a kölcsönt adtuk. Iskolába járnak, sokan már diplomát szereztek, például az orvosi egyetemen, mérnökök lettek. A Grameen bank támogatta a tanulásukat, oktatási segélyt adott a családoknak.”

Arra a kérdésre, hogyan lehet motiválni az embereket a kockázatokkal járó vállalkozásra, Yunos válaszként elmondta, Amerikában is működik a rendszer, ahol erős a segélyezés, tehát a szegények számára kevésbé ösztönző a környezet, mint Bangladesben, ahol nincsenek szociális támogatások. A szegények bankjának amerikai bevezetéséről az alapító elmondta, azt találták ki a helyi döntéshozókkal közösen, hogy az első pár évben a segélyt és a kölcsönt is megkaphatja az, aki elindítja vállalkozását, aztán egy idő után el kell dönteni, hogy saját üzletét akarja vezetni vagy segélyt akar.

„Az üzleti koncepció, elvárás ma az, hogy minél nagyobb profitot hozzon egy vállalkozás, minél több pénze legyen valakinek. Mi egy másik típusú modellt képzelünk el. Ennek az a lényege, hogy vállalkozásunkkal másokat segítsünk. Tehát a tulajdonos ne magának termeljen profitot, hanem másoknak segítsen. Minden egyes probléma, ami körülvesz minket, megoldása, alapja lehet egy társadalmi üzletnek, legyen az akár egészségügyi, oktatási vagy lakhatási kérdés” – mondta a béke Nobel-díjas közgazdász.

Arra a kérdésre, hogy a Bangladesben kitalált üzleti modell mennyiben lehet sikeres a magyarországi romák problémáinak megoldásában, Yunus azt mondta, a hatvanas évek Amerikájával hasonlítható össze a mai magyarországi helyzetet.

„A romákat kirekeszti a többségi társadalom ugyanúgy, mint anno az afroamerikaiakat. Ha az életszínvonaluk jobb lesz, akkor az emberek elfelejtik majd, hogy ki roma, ki nem roma. Ha politikai, gazdasági vezetők lesznek vagy ha akadémikusok, tanárok, professzorok, akkor ez nem kerül többé szóba. Obama elnököt se az alapján ítélik meg, hogy színes bőrű, hanem a döntései alapján. Ez a változás. Ha a gazdasági helyzetük megváltozik ezeknek az embereknek, akkor elfelejthetjük előítéleteinket és az integráció teljesen természetes lesz. Ha a magyar foci csapatnak lesz egy roma játékosa és nyer a csapat, akkor senkit se fog érdekelni, hogy ő roma, mindenki ünnepelni fogja. Ha eljön a siker az életünkben, akkor megváltozik majd minden. De nekünk lehetőségeket kell teremtenünk mindehhez” – mondta Muhammad Yunus, a szegények bankjának bangladesi alapítója.

Utolsó frissítés: 2010-07-08 13:48:01