A hazai cigányság elsöprő többsége alapvetően három anyanyelven osztozik: a magyart, a lovárit vagy a beást tekinti sajátjának. A nekik szánt, az ő kitüntető érdeklődésükre számító magazinműsorok azért is viselik a „Három szólamra” címet, mert mindhárom anyanyelven készülnek.

A három eltérő nyelv ellenére a műsorokat nagyon is közös törekvés fűzi egybe: az anyanyelv ápolásán és az identitástudat erősítésén túl folyamatosan tudósítani kíván a hazai cigányságot érintő valamennyi sorskérdés alakulásáról. Részese kíván lenni a kulturális és gazdasági kezdeményezéseknek, a hagyományőrzésnek és hagyományteremtésnek.

A magyarországi romák kiemelkedő személyiségei megszólaltatásával, a követhető életutak, illetve követésre méltó, alkalmas és előbbre vivő önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, civil szervezeti példák bemutatásával kíván hozzájárulni a közös gondolkodáshoz. A műsorban nem csak az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát végzők s a roma értelmiség, hanem egyszerű, hétköznapi cigány emberek is megszólalnak.

A „Három szólamra” műsorai két – a cigányság felemelkedése és megélhetése szempontjából különösen fontos – területre, a tanulás és a munka világára kiemelten összpontosítanak. Utóbbi területtel kapcsolatosan a cigány/roma vállalkozói és munkavállalói réteg, de a munkanélküliséggel küzdők érvrendszerét is be kívánja mutatni. A műsor időszerű és hasznos információkkal (pályázatokról, jogszabály-értelmezésekről, támogatási lehetőségekről, képzésekről, átképzésekről, ösztöndíjakról, kulturális eseményekről szóló hírekkel) igyekszik megkönnyíteni a hallgatók mindennapi életét.

A műsorkészítők a gyermekektől a nyugdíjas korú hallgatókig mindenki érdeklődésére számot tartanak, ezért a választott témák között is találhatók kifejezetten számukra készült műsorblokkok. A műsorfolyamban az egészséges életmóddal, egészségőrzéssel, a hagyományos és élő gasztronómiával kapcsolatos, de a roma művészeti élet eseményeiről szóló hangképekkel is találkozhatnak. Az évfordulók és ünnepek kapcsán a történelmi múlt és a jelen kapcsolatáról is sok szó esik, nemzetközi kitekintéssel.

Természetesen a mai valóság legsúlyosabb, a cigányság sorsát alapvetően befolyásoló politikai és társadalmi gondok is kiemelt helyet kapnak a műsorban, de a szerkesztőség elsősorban – és érthetően – a magyarországi romák optikáján keresztül igyekszik láttatni a folyamatokat, elemezni a jelenségeket. A roma közgondolkodás azon véleményeit és érveit is felszínre kívánja hozni, amelyek másutt nem hangzanak el, s különben elsikkadnának.

A szerkesztőség az értékfelmutatást, a pluralizmust, a konszenzuskeresést, a toleranciát, a kulturális sokféleség és a másság tiszteletét tekintik a műsorkészítés legfőbb alapelveinek.

Magazinműsor lévén, a Három szólamra adásról adásra rendkívül színesen, sok megszólalóval és jó zenékkel jelentkezik, s a hallgatók véleményére is számít.

Adatok:

• Műsoridő: hétfőtől - vasárnapig 8.00 - 20.00
• Marcali, Szolnok 1188 kHz
• Lakihegy, Pécs 873 kHz
• Műhold: Eurobird 9A . 9°E, 11958-V; DVB-S(QPSK).27500 3/4, FTA

Andre sikavelpe o MR4 Radio

O Ungrikone Radio zrt. MR4 nacijovongo dinipe andej Europa korkoro si kaso, savo sako majcinnipenge, kon sile andothem, shajipo del karing kodo, hoj pe peski shib te del duma le maj bute manushenge, kon hatyaren la. Informalil, kulturalno kuchipe del maj dur, thaj grizhil e shib.

Romano magazino

Le ungrikonethemeske roma pe trinfalo vorba vorbin: vorbin ungrika, lovaricka, vaj beasha. Le magazinoske, so lenge si kerdo, anda kodi si lesko anav „Trinfalo glaso”, ke sa pel trine shib si kerdo, hoj sakon pe pengi shib te shaj ashunel les.

Kasa keras e butyi

Ande MR4 romano magazino keren butyi.

 

Le romengi hishtorija

Le rom po Ungrothem anglunes ande 15. thaj 17. sheltobersh avile. Datunchi sakanak, kanak ande le ungrikonethemeski hishtorija vareso barimo sas, (Le Bocskaivesko- thaj le Rákóczivosko-sslobodimasko marimo, 1848/49, la lumake marimo) le ungrenca kethane kerde pengi butyi. Herura thaj vi viktimura sas mashkar lende. Ande le dujto lumako marimo bares but romes ingerde thaj mudarde le niciva. Le majbutzsene mashkar le ungrikonethemeske etnikuma le rom si.

 

Bare dyesa

Le naciovonge bare dyesa.

 

Linkura

Amáre adressura
Le romane chasengo adresso.

roma.radio.hu