A nyelvről

A nyelvtanulás mindig kemény munka volt. Ez most sem változott. A cigány-lovari nyelvnek van nyelvtana és tekintélyes szókincse. A roma nyelvben a legtöbb rag a magyarnak megfelelő, ezért a más nyelvek tanulásához viszonítva kevesebb “alapsző” készletre van szükségünk.

Pl: ír (ige) = iskiril,    írhat = shaj iskiril,    írogat = iskirakerel,   írattat = iskiravel

      írott, (melléknévi igenév)      = iskirisarlo-i-e, iskirisardo-i-e

      író, (melléknévi igenév)         = iskirisarlo-i-e, iskirisardo-i-e

                  írandó (melléknévi igenév)   = iskirisardino-i-e

                  írásos (melléknév)                 = iskirisarlos, iskirisardos

                  írás (főnév hímnem)              = o iskiripe

                  író (főnév hímnem)                = o iskirari

                  írónő (főnév nőnem)              = e iskirarica

                  íróné (főnév nőnem)              = e iskirkinya

                  írásosan (módhatározó)         = iskirisalosen, iskirisardosen…

…..

            A nyelvtani rész logikus és  jól tanulható, aránylag könnyen elsajátítható, hangzása lágy, kerüli a mássalhangzó torlódást.

            Az egyének tanulási képességei nagyon eltérőek. Fontos az un. nyelvérzék és az akarás. Épp ezért nem lehet meghatározni az időt a nyelv megtanulásához, de a más nyelvekhez viszonyítva a leghamarabb elsajátítható.

            Idejében el kell dönteni, hogy ezt a nyelvet, mint élő nyelvet, akarja tanulni valaki, mivel az aktív szókincs mindig jóval kevesebb, mint a passzív. Törekedni kell, hogy minél több aktív szókincsem legyen, mert akkor nem érhet meglepetés. Ezt csak gyakorlással érhetjük el.

            Amennyiben hozzáfogunk a nyelv megtanulásához, akkor adjuk meg a tiszteletet ennek a nyelvnek ugyanúgy mintha más nyelvet tanulnánk.

            Ha a fentieket tudomásul vesszük, az eredmény nem marad el.

Mindenkinek jó tanulást és eredményes nyelvvizsgát kívánunk!

Amen dorosaras sasaske lasho sityaripe haj baxta shibako egzameno!

A cigány nyelvről

A világon sok nyelv van, 2796 nyelv. Ezek között van a cigány nyelv a romani. A cigány nyelvhez legközelebb áll a dard nyelv, Indiában, Pakisztánban beszélnek így. A régi szavak hindiek. Ezek: szem, kéz, nyelv, fog, fül, egy, kettő, három, száz, tej, juh, ember, ház, megy, jár, jön, ül, fekete, piros, nagy és így tovább. Ezeket a szavakat most is beszélik ott.

Akikkel a romák találkoztak, azoktól vettek át szavakat, neveket. A perzsa nyelvből származik: a nyereg, a kocsi, a görög nyelvből származik: a hét, a csont, a patkó, a város, (vásár) a virág, az út, harminc, a nyolc, a szláv nyelvből származik a zöld, a vödör, az óra.

Ahogy vándoroltak a cigányok az útjukon, úgy alakultak ki a dialektusok. Mikor Európába érkeztek, az egyik csoport a Boszporuszon keresztül, a másik csoport a Gibraltári szorosan át jött. Az első csoport Horvátországon keresztül jött Magyarországra, így lett a nevük kárpáti cigány. Sokan itt maradtak, de mások elmentek Európa más országaiba, Németországba, Svédországba, Angliába. A kárpáti cigányok nyelvében sok szláv szó van. A másik cigány csoport akkor jött Magyarországra, amikor vége volt Moldvában a rabszolgaságnak. Ezek a rabszolgák elhagyták országukat és a cigányokkal együtt Magyarországra jöttek. Ezeknek a cigányoknak a nyelvében sok oláh szó van, így lett a nevük oláhcigány. Ők tartják legerősebben a nemzetségüket. A rabszolgák nyelve román, így a nevük beás. Ők csak Magyarországon élnek. A cigányokkal nem mentek tovább.

Sok tanult cigány ember van a világon, akik segítik a cigány nyelvet, a kultúrát, a cigány hagyományokat. A magyar törvény védi a kisebbséget, így a cigány embereket is. Így lett Magyarországon kisebbségi önkormányzat.

Most már sok városban és faluban van kisebbségi önkormányzat, és így a cigányok irányítani tudják a saját életüket. Az iskolában is tanítják a cigány népismeretet, sok iskolában délután cigány nyelvet tanulnak. Külön órákon szerveznek programot, hogy a gyerekek ne csak ismerjék, hanem gyakorolják munkával a cigány hagyományokat.

2001-ben az Oktatási Minisztérium cigány népismeretből készített olyan versenyt, ahol az országból közel 1000 gyerek mutatta meg tudását. Ezen a versenyen a nagykanizsai gyerekek lettek az elsők.

Ebben az időben kezdődött el a cigány nyelv megismerése. Most már sok nem cigány ember tanul cigányul és tesz vizsgát cigány nyelvből. Ők így jobban tudják megismerni és segíteni a cigány embereket.    

Paj e romani shib

Ande luma but shiba si, si 2796 shiba. Mashkar le shiba si e romani shib, e romani. Kaj e romani shib legmajpashe tordyol le dardongi shib, ande Indija, ando Pakistani vorbin kade. Le dulmutane vorbi anda hindi si. Kadal si: jakh, vast, shib, dand, kan, jekh, duj, trin, shel, thud, bakro, manush, kher, zhal, phirel, avel, beshel, kalo, lolo, baro haj kade majdur. Kadale vorbi vi akanak vorbin kothe. Konenca le rom maladyile, kodolendar line perdal vorbi, anava. Anda perzhicko shib avile: e zen, o vurdon, anda grecicko shib avile: efta, o kokalo, o petalo, o foro, e luludyi, o drom, tranda, oxto, anda slavicko shib avile: zeleno, e vedra, o  chaso.

Sar geline le rom pengo drom, kade kerdyile le dialekturi. Kana ande Europa resline, o angluno grupo avilas perdal po Bosporusi, o kaver grupo avilas perdal po Gibraltari. O angluno grupo perdal po Horvatsko avilas ande Ungro Them, kade avlas lengo anav karpaticko rom. Butzhene kathe ashile, de butzhene geline-tar ande Europako kaver them, ando Nyamco, ando Shvedo, ande Anglija. Ande karpatickone romengi shib but slavicka vorbi si. O kaver romano grupo atunchi avilas ande Ungro Them, kana agor sas ande Moldva le roboslugipenge. Kadal roboslugura mukline pengo than, haj le romenca kethane ando Ungro Them avile. Ande kadal shib but vlashika vorbi si, kade kerdyilas lengo anav vlashiko rom. Von inkren legmajzurales pengi nacija.  Le roboslugongi shib si vlaxo, kade kerdyilas lengo anav beashi. Von feri ando Ungro Them trajin. Le romenca chi geline-tar majdur.

But sityarde romane manusha si, kon zhutin e romani shib, e romani kultura, e romani tradicija. O ungricko kris grizhil o majcinipe, kade vi le romane manushen. Kade kerdyilas ando Ungro Them majcinipeski autonomija. Akanak ande but gav, forura si majcinipeski autonomija, kade le rom zhanen te ingren pengo trajo. Vi ande shkola sityaren o romano pinzharipe, ande but shkoli pala mizmeri sityon romani shib. Pe kaver chasura keren programo, le shavora naferi pinzharen, tena butyasa zumaven le romane tradiciji.

Ando 2001 le Sityaripesko Ministeriumo anda romane popularosko pinzharipe kerdas kasavo zumajipe, kaj anda them hajkam 1000 shavora sikadine pengo zhanipe. Pe kado zumajipe anglune sas le nadykanizhake shavora.

Ande kadi vrama avlas pinzhardi e romani shib, akanak aba but gazhe sityol romanes, haj shuvel tele egzameno anda romani shib. Kade von majmishto zhanen te pinzharen haj te zhutin le romane manushen.