Mit csinált eddig?

Történésznek tanultam, majd politikai tudományokat.

Informatikai területen kezdtem dolgozni. Én adtam ki az első multimédia CD-ROM-ot Magyarországon 1992-ben.

Alapító főszerkesztője voltam az Index hírportálnak, majd a T-Mobile tartalomfejlesztési igazgatójaként, később a Ringier újmédia-igazgatójaként dolgoztam.

Antenna: A harmadik világban milyen hasonló kezdeményezések működnek?

Nyírő András: Meglepően sok olyan program van, aminek a célja az, hogy a számítógépet és az internetet hívja segítségül a mély szegénységben élő gyerekek felzárkóztatásához. Indiában, Brazíliában és Afrikában sok próbálkozást látni, az első híradások mindenütt jelentős sikerekről szólnak.

Antenna: Miért igényel a magyarországi cigányság ezekhez hasonló kezdeményezéseket? Nem sértő ez rájuk nézve?

Ny. A.: A program elkezdése óta annyit megtanultam, hogy nincs egységes cigányság, sokféle csoport van, és még többféle gazdasági helyzetben élnek a cigányok csoportjai Magyarországon. Akinek nincs szüksége olcsó számítógépre, az nem vesz. A Wifi falu nem segélyt szervez, hanem üzletet ajánl, és azok a tehetséges borsodi fiatalok, akik kis elzárt falvakban, nehéz körülmények között élnek, kiugrási lehetőséget látnak az internetben.

Antenna: Mikor és miért merült fel benned a Wifi falu ötlete?

Ny. A.: Egy indiai szerző, K. C. Prahalad könyvét olvastam, amiben arról ír, hogy a világban 4 milliárd ember él napi 2 dollárnál kevesebb pénzből. A szerző azt fejtegeti, hogy ez sok mindent jelent, többek között azt is, hogy napi 8 milliárd dollár cserél gazdát a szegénypiacokon. Erre már sok cég felfigyelt, érdekes, félig szociális, félig profit alapú programokat szerveznek. Utánajártam, és kiderült, hogy nálunk Európában ez a szemlélet még nem nagyon terjedt el, pedig itt is vannak, akik mély szegénységben élnek.

Antenna: Kikkel szövetkeztél a megvalósítás érdekében? Kik segítenek?

Ny. A.: Úgy látom, sokan érzik, hogy nem lehetnek addig igazán gazdagok, amíg mások igazán szegények. Először az Externet internetszolgáltató állt mellénk, öt falu bekötésére kaptunk lehetőséget tőlük. Ezután a Polgár Alapítvány finanszírozta a munkát, és most állami és más forrásokra is pályázunk. Barátaim, régi kollégák, ismerősök adnak ötleteket, sokan eljöttek már velem a kis borsodi falvakba szerelni, barátkozni a helyiekkel, megkóstolni a méregerős kávéjukat és a pizzaszerű vakarót.

Antenna: Voltak korábbi tapasztalataid a cigányokkal való munkáról?

Ny. A.: Szociológushallgatóként jártam telepeken a nyolcvanas években, hihetetlen nyomort láttam és elképesztő reménytelenséget. De akkoriban más dolgok izgattak, nem voltak mély tapasztalataim.

Antenna: Most milyen romákkal dolgozni?

Ny. A.: Olyan, mintha egy másik országban dolgoznál. Egy nyelvet beszélünk, de mások a szokásaink, mást értünk a szavak alatt. Csak sejtem, hogy ők milyennek látnak engem, én melegszívű, szolgálatkész, érdeklődő embereknek látom őket.

Antenna: Hogyan viszonyulnak az érintett falvak nem cigány lakosai a telepítésekhez?

Ny. A.: Érdeklődnek, én nem hallottam negatív véleményt. A polgármesterek, jegyzők is támogatják a programot. Nem cigányok is részt vehetnek a programban.

Antenna: Miért megfelelőbb az újrahasznosított, használt PC, mint az olcsó laptop? Mit jelent a Netbox márkanév?

Ny. A.: Ez tisztán árkérdés. A felújított PC tetőantenna és Wi-Fi-kártya nélkül 18 ezer forintba kerül. Ha majd lesz olyan olcsó laptop, ami ezzel az árral versenyezhet, akkor azt fogjuk választani. Két-három éves, irodai célra fejlesztett PC-ket újítunk fel: világossá kellett tennünk, hogy ezek nem multimédiás játékgépek. Ezért vezettük be a Netbox márkát, szerettük volna egyértelművé tenni, hogy ezek elsősorban internetezésre valók.

Antenna: Bevált az ingyenes Linux operációs rendszer, tudják kezelni a felhasználók?

Ny. A.: Azok, akik korábban egyáltalán nem ismerték a gépet, szívesen használják. Akik már megismerkedtek a Microsoft világával, szokatlannak tartják a Linuxos felületet. Biztonsági és karbantarthatósági szempontból mégis a Linux praktikusabb, de ez végső soron szintén árkérdés: a Linux ingyen van.

Antenna: Hogyan oldjátok meg a felhasználók technikai problémáit?

Ny. A.: Mindenütt vannak helyi guruk, akik már beleásták magukat az internet és a PC rejtelmeibe. Rájuk építünk, nekik készítünk elő képzéseket, és őket kérjük, hogy segítsenek a többieknek. Ez működik is, a közösségen belül általában is erős szokás az egymás segítése.

Antenna: Mi történik, ha valaki nem fizeti vissza a mikrohitel törlesztőrészleteit?

Ny. A.: Selyeben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Aranyosi György kijelentette, hogy ha valaki nem fizet, attól elveszi a gépet. Erre még nem került sor, először 10 gépet vittünk Selyebre, most már 31 háztartásban működik az internet.

Antenna: Mi a különbség a jótékonyság és a fair trade között? Tényleg vannak itt üzleti lehetőségek?

Ny. A.: A jótékonykodó azt feltételezi a másikról, hogy az szerencsétlen, elesett, segítségre van szüksége. A fair trade a mi esetünkben azt jelenti, hogy a másik emberről azt gondoljuk, hogy nincs sok pénze, de tudatos fogyasztó. A selyebi példát folytatva, itt már van 30 internet-előfizető, akik egyelőre csak a gépekért fizettek összesen 90 ezer forintot, az internetet ingyen kapják. De ha megismerik, megszeretik, akkor ugyanúgy hajlandók lesznek fizetni érte, mint a mobiltelefonért. És sok hasonló helyzetű falu van, ez sokszor 90 ezer forint, sok potenciális előfizető. Ez érdekes lehet az internetes cégeknek egy olyan helyzetben, amikor Magyarországon az internetes penetráció nem nagyon változik, vagyis a piacuk nem nagyon bővül.

Antenna: A próbatelepítések után milyennek látod a projekt kilátásait? Működőképes az elképzelés?

Ny. A.: Nem akarom lebecsülni az eddigi eredményeinket, de könnyű néhány faluban elindítani egy kisérleti programot. Az igazi kérdések a következő lépcsőnél kezdődnek, amikor egyszerre két-háromszáz falut és több ezer ügyfelet kell elérni. Most erre gyűjtjük az erőnket, ekkora méreteknél már hiteles választ lehet adni arra, hogy milyen a program hatása.

Antenna: Milyen plusz szolgáltatások épülhetnek a programban kialakított internet-hozzáférésekre?

Ny. A.: Az internet lehetőségei korlátlanok. Néhány napja az egyik helyi fiatal elmondta, hogy az interneten keresztül vásárolt autóalkatrészt, harmadáron, mint ahogy helyben meg tudta volna venni. Ő most egy vállalkozást akar erre az ötletre építeni. Szabad a pálya, mostantól senki nem hivatkozhat arra, hogy nincs internetelérése, nincs számítógépe otthon.

Antenna: Az állam támogatja a projektet? Milyen forrásokra számíthattok?

Ny. A.: Ez alapvetően állami feladat. Látok nyitottságot az állam részéről, ez egyszerre infrastrukturális, esélyegyenlőségi és szociális kérdés is. Elsősorban EU-s forrásokra számítunk, de továbbra is vannak olyan feladatok, amiket leginkább magáncégek és magánemberek tudnak a legjobban megoldani a projektben.

Antenna: Milk a projekt céljai?

Ny. A.: Legalább háromezer háztartást szeretnénk internethez juttatni Borsodban és Szabolcsban.

Szöveg: Bodoky Tamás