Az uniós pályázatok alapvetően nem támogatják az új lakások építését, a lakhatással kapcsolatos problémák megoldásához csak közvetett támogatást nyújtanak – például szociális városrehabilitáció céljára, felújításokhoz lehet őket igénybe venni.

Legalábbis ez volt a helyzet addig, amíg meg nem született tavaly egy rendeletmódosítás, amelynek köszönhetően a periférián élők lakáshelyzetének megoldása akár a meglévő rossz minőségű lakásállomány cseréjével is lehetségessé válna.

Lakhatási szegénység a 21. században (Kép © Habitat for Humanity)

Többek között ez az információ is hangsúlyt kapott az emberi lakhatásért küzdő Habitat for Humanity sajtótájékoztatóján, amelyen a szervezet vezetői azt elemezték: milyen lehetőséget jelent hazánk uniós elnöksége arra, hogy kormányzati szinten is javítani lehessen a kedvezőtlen lakáskörülmények között élők helyzetén – itthon és az unió egyéb országaiban egyaránt.

Ki hinné, hogy az Európai Unióban 15 millió ember él WC és fürdőszoba nélküli lakásokban, míg 80 millióan kénytelenek olyan otthonnal beérni, amely beázik, penészedik, vagy abban egyéb komoly műszaki problémák tapasztalhatók? „Minden 10. európaival (50 millió ember) előfordult az elmúlt 12 hónapban, hogy nem tudta kifizetni lakásköltségét: Bulgáriában a népesség harmadával, Romániában a népesség negyedével, Magyarországon pedig a népesség 21%-ával történt már ez meg. A rossz lokalitású – minőségi intézményekhez, szolgáltatásokhoz, munkahelyekhez való hozzáférést nem biztosító – területeken csak Magyarországot tekintve 300 ezer ember él, és más kelet-, délkelet-európai országokban ez a szám jóval magasabb.” Ilyen és ehhez hasonló statisztikákkal szemlélteti a szervezet a kérdés égető voltát.

Gang a Magdolna-negyedben (kép © Habitat for Humanity)

Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország országos igazgatója szerint az uniós elnökség prioritásai, azaz elsődleges célkitűzései között sok az üdvözlendő, azonban „ezek sokszor féllábúak – azaz értelmetlen a lakhatási szempontok nélkül vizsgálni őket.” Ilyen például a romastratégia, a gyermekszegénység elleni küzdelem vagy a társadalmi befogadás erősítése a szegénység csökkentése révén, de az energiapolitika, klímapolitika és környezetvédelem sem függetleníthető a lakhatás kérdésétől, hiszen a lakásszektor energiafogyasztása legalább 25%-át, vagy annál is nagyobb arányát teszi ki az össz-energiafogyasztásnak. Ezeket a problémákat tehát nem lehet megoldani anélkül, hogy megvizsgálnánk: hogyan kapcsolódnak azok a lakásszektorhoz.

Nyócker courtyard (kép © habeebee, flickr.com)

A magyar elnökség célkitűzései között szerepel egy uniós romastratégia kidolgozása. „Bár a lakhatási szegénység korántsem csak romákat érint, az ezzel összefüggő problémák aránytalanul jobban sújtják őket… Ezért indokoltnak látjuk, hogy a kidolgozásra kerülő romastratégia foglalkozzon kiemelten a lakhatás kérdésével. Azokban az országokban, ahol a szegregáció tömeges jelenség, a gettósodás folyamatának visszafordítása, működő, a további marginalizálódást megakadályozó városrehabilitációs és telepfelszámolási programokra van szükség” fejti ki sajtóközleményében a szervezet.

Sajókaza, Borsod (kép © zatamas, flickr.com)

Az említett, az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználását szabályozó rendelet módosítása lehetővé tenné a halmozottan hátrányos helyzetű közösségek esetében, hogy az uniós források ne csak felújításra legyenek fordíthatók, de adott esetben a meglévő lakásállomány cseréjére is.

Mivel a lakáskérdés a perifériára sodródott közösségek helyzetének javításában meghatározó tényező, a szabályozás is leszögezi, hogy indokolt lehet a támogatás lakhatással kapcsolatos beruházásokra fordítása, akár a régiek helyett épített új lakásokra építésére is. Egy adott hátrányos helyzetű csoport támogatása ugyanakkor nem zárhatja ki egyéb, hasonló szociális-gazdasági helyzetben élő közösség támogatását. A szegregációt megelőzendő továbbá az ilyen beavatkozás csak átfogó, az oktatással, egészségüggyel, munkahelyteremtéssel, egyéb szociális szempontokkal is foglalkozó programok részeként valósulhat meg.

Sajókaza, Borsod (kép © zatamas, flickr.com)

Bár a rendeletmódosítás már hatályba lépett, jelenleg mégsincs olyan pályázati kiírás, amely lehetővé tenné annak kiaknázását. Sümeghy György szerint a magyar elnökségnek mindenképpen fel kellene lépnie annak érdekében, hogy az uniós tagországok – köztük természetesen Magyarország is – kihasználja ezt a lehetőséget, hiszen például a hazai, 2011-13-as akciótervekben sem szerepel ez a pont.

Az uniós támogatások szétosztását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítja, az illetés tárcák háttértámogatásával, tehát első körben mindenképpen kormányzati feladat lenne e lehetőség propagálása.

A Habitat igazgatója szerint jelenleg érzékelhető módon háttérbe szorulnak a lakhatással, szociális lakásprogrammal kapcsolatos törekvések – a jelenlegi forráshiányos időszakban valószínűleg sürgetőbb kérdés a direkt gazdaságfejlesztés. Ugyanakkor, mint láttuk, a lakáskörülményekkel kapcsolatos gondok számos területtel szervesen összefüggenek. A szervezet rendszeresen egyeztet önkormányzatokkal, civil szervezetekkel a témáról, de részt vettek például az Új Széchenyi Terv vitáján is – Sümeghy szerint elképzeléseik fogadtatása pozitív volt, de (mivel hosszú távú folyamatokról van szó) mindenképpen évek távlatában kell gondolkodni.

hg.hu