Kathy Horváth Lajos híres zenész családban született; édesapja, id. Kathy Horváth Lajos és nagybátyja, Horváth Sándor a negyvenes-ötvenes évek legnépszerűbb dzsesszgitárosai közül valók.

A kis Kathy Horváth ötéves korában kezdett hegedülni, de hamarosan rákapott az otthonában hallott többi hangszerre is: a zongorára, a gitárra, a hárfára és a cimbalomra. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy az egyiken jobban játsszon, mint a másikon, s ehhez az édesapjával és cimbalmos bátyjával vívott "hangszerpárbajok" csak fokozták az ösztönzést.

Az OSZK Zenei Stúdiójában folytatta tanulmányait. Csajkovszkij, Brahms és Paganini hegedűművei mellett a dzsesszből, a cigányzenéből és abból a fajta vendéglátóipari muzsikálásból merített ihletet, amelyre a műfajok összegzése volt jellemző. Így került kapcsolatba Cziffra György zongoraművésszel, aki - például id. Kathy Horváth Lajossal - maga is hosszú éveken át játszott az Arizona lokálban.

A kortárs - fúziós és free - dzsessz előadójaként a hetvenes évek kezdetén, többek között a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és Szabados György, a gitáros Babos Gyula, a dobos Jávori Vilmos és Kőszegi Imre, valamint a szaxofonos Ráduly Mihály társaságában vált ismertté, a Rákfogó, a Ráduly, a Szakcsi és a Szabados együttesekben.

A nemzetközi free dzsessz színtéren is kimagasló Szabados György Az esküvő (Hungaroton, 1974) című műve volt az első lemezfelvétel, amely rögzítette Kathy Horváth Lajos egyéni játékát, s amely a kortárs zene és az avantgárd dzsessz összefonódásának kiemelkedő produktuma azóta is. Ezektől az évektől mindmáig Bartók, Boulez, Schönberg, Ligeti, Kurtág, Lutoslavski, Penderecki, Sztravinszkij, Eötvös művei jelentik Kathy Horváth számára az inspirációt.

1976-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasaként a Párizs melletti San Lise-be került.

Előbb Ivry Gitlis növendéke lett, akinek a hegedűjátéka mindmáig meghatározó élmény számára, majd miután Cziffra György bemutatta Yehudi Menuhinnak, a mester tanítványának, 1985-ben pedig tanársegédjének választotta.

1983-ban Kathy Horváth a Menuhin rendezte Bartók Emlékverseny I. díját nyerte meg. Párizsi évei alatt - az ott élő - klarinétos-szaxofonos Seffer Józseffel (Yochk'o Seffer) készített felvételeket, amelyek közül a Chromophonie 1. és a Chromophonie 2. komoly visszhangot váltott ki.

Magyarországra a rendszerváltozás évében, 1990-ben tért vissza. Azóta a Filharmónia szólistájaként koncertezik, és emellett 1996-ban megpályázta és elnyerte a - cigány kulturális központként, illetve az első cigány színházként működő - Napház igazgatói tisztségét. Zeneszerzői és előadóművészi munkássága elismeréseképpen 2001-ben a Közársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetéssel jutalmazták; és ugyanebben az évben jelent meg a bőgős Lőrinszky Attilával közös Vázlatok című albuma.

Közel tíz éve már, hogy hegedűinek és brácsáinak különleges elhangolásával Kathy teljesen egyedülálló előadásmódot és hangzásvilágot alakított ki. Ez a játék - a szimpla és páros fogások alkalmazása az elhangolt hangszereken - kiemelkedő improvizációs készséget, nagyfokú koncentrációt és rendkívüli hangszerismeretet igényel. Az In one breath (BMC CD 061, 2002) felvételén négy elhangolt és egy normál hangolású hegedűt, valamint egy elhangolt brácsát használt, gyűjteményének Guarneri, Landolphi, Panormo, Gagliano és Nemessányi mesterek által készített darabjaiból.

Díjak, elismerések
2005 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata)
2011 Érdemes Művész

Videó: A művész egyik bravúros játéka