A Wifi falu program célja, hogy Magyarország legelmaradottabb térségeinek lakóit wifi-antennákon keresztül közösségi internethez juttassa. Immár közel két éve fut, és 110 településen működik - mondta el az InfoRádiónak a program vezetője, aki hozzátette: az akció keretében olcsó, használt számítógépeket kapnak a rászoruló fiatalok, akiknek ingyen internet-hozzáférést is biztosítanak.

Hatalmas az igény a gépekre - hangsúlyozta Nyírő András, aki elmondta: a programmal a mélyszegénységben élők egy szűk rétegét tudjuk elérni, azokat, akiknek szükségük van az internetre, de nem tudják megfizetni. A szegényebb településeken általában nincs is szolgáltató, vagy nagyon drága a szolgáltatás.

Ez a réteg keresi a kiutat. Nekik valóban elengedhetetlen eszköz az internet, nemcsak az álláskeresésben vagy a tanulásban, de abban is, hogy változtassanak életükön - vélte a programvezető.

Nyírő András hangoztatta: Baranya megyében olyan akciót is szerveznek, amelynek keretében arra tanítják a programban résztvevőket, hogyan tudnak állást keresni és találni a világhálón. Sokan elzárva élnek az információtól, így számukra fontos kapaszkodót jelent, hogy nemcsak közvetlen környezetükben, hanem az interneten is kereshetnek állást.

Mely szerencsés települések léphettek be először a programba?

A projekt először a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehát vidékén indult el, de már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Baranyában is keresi az együttműködő cigány kisebbségi és települési önkormányzatokat. Ebben a helyi koordinátor, a nyíregyházi Esélyek Háza is részt vesz.

A programba bekapcsolt községek (Tomor, Selyeb, Méra, Hernádszentandrás) lakói a szolgáltatást megfizethető áron kínált, felújított számítógépek megvásárlásával használják.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogkisfaludon is van már Közösségi Internet.

A Wifi falu program működése első néhány hónapja alatt 3 ezer felhasználót ért el drótnélküli internettel. A program megvalósítására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 200 millió forinttal támogatta.

Kedvező tapasztalatok szerencsére bőven akadnak, sokan már a megismert új lehetőségeket, a világhálót kihasználva kerestek és találtak munkát Magyarország legszegényebb településein.

Hogyan látod Magyarországon az internetes kultúra fejlődését?

A 2000 körüli gyors internet növekedés után egy nyugodtabb fejlődési szakasz jött. Még ma is messze vagyunk attól, hogy az internet annyira hétköznapi legyen, mint mondjuk az autó. Ott tudod hol van a fék és a gáz, tudod, hogy hová jutsz el autóval és hová nem, és ki tudod számolni, hogy mibe kerül.

Egyébként azt mondod, hogy elég sok ember hozzáfér már az internethez, mostanában épp azon dolgozom, hogy azok is hozzáférjenek, akikről a normál szolgáltatók lemondanak, gondolom, erről majd fogsz később kérdezni.

Jó, hogy említed... Én mondjuk nem látok nagy ellentmondást abban, hogy a nagy szolgáltatók nem foglalkoznak annyit a nem (vagy: nem annyira) fizetőképes rétegekkel. A kapitalizmusban ez úgy egyenlítődik ki, hogy jönnek civilek és az állam, amik átvállalják ezeket a jószolgálati szerepeket... Tévedek?

Mobil telefonja már mindenkinek van Magyarországon, ezért a mobil szolgáltatók már a szegények piacán is ott vannak. Ma 3-5000 Ft-ért  vehetsz magadnak készüléket, és telefonálhatsz, a T-Mobile kínál olyan szolgáltatást, hogy ingyen visszahíváskérő sms-t küldhetsz, ha nincs pénz a kártyádon.

Internethez viszont csak minden második ember jut ma Magyarországon, a szolgáltatók még nem tartanak ott, hogy kevés pénzű fogyasztókkal kelljen foglalkozniuk. Ez azzal jár, hogy a mélyszegénységben élőknek nem dolgoznak ki termékeket, nekik nem hirdetnek, ők nincsenek a szemük előtt. Egyébként a nagyobb szolgáltatók tisztában vannak ezzel, vannak is komoly társadalmi felelősség-programjaik, mi is részben a T-Com támogatásával dolgozunk. De ezek még nem piaci megoldások, előbb-utóbb eljön annak is az ideje, és valóban, ahogy mondod, addig a civileké, az államé és a társadalmi felelősségvállalás programoké a fő szerep.

Engem nagyon érdekelne, hogy milyenek a mélyszegénységben élők netezési szokásai. Mit néznek, mire kíváncsiak, vannak-e rájuk specifikusan jellemző online elfoglaltságok?

Most a Wifi Falu projekt 120 borsodi, szabolcsi és baranyai településen 2000 háztartásban fut, a forgalmi adatokat látjuk, ez alig különbözik egy átlagos pesti háztartás internetes forgalmától.

Részletes felmérés még nem készült a szokásokról, de azt látjuk, hogy nincs nagy különbség a használatban, nagyon sokat használnak közösségi oldalakat, leginkább a MyVIP-et. A tanulás nagyon fontos szempont, tényleg kiugrási lehetőséget látnak a fiatalok a netben, használják a Wikipédiát, keresnek tanulási lehetőségeket. A szórakozásban a YouTube vezet, vannak olyan sztárjaik, akikről mi nem nagyon hallottunk, például gondolnád, hogy Dögös Robinak félmilliós nézettsége van a Youtube-on?

A kis falvakban az egyik legnagyobb gond az, hogy a helyi boltban mindent csak nagyon drágán tudnak megvenni, közismert tapasztalat, hogy aki szegény, az drágán vásárol. Ezért nagy segítség, hogy a nagy bevásárlóközpontok akciós termékeit tudják böngészni, és így olcsóbban tudnak vásárolni. Azt tudnod kell, hogy a számítógépekért fizetni kellett, nem adományt vittünk, ez azt is jelenti, hogy azok vesznek részt a programban, akik törekszenek, szeretnének valamit elérni, változtatni, előrébb jutni. Talán ezért is van az, hogy nagyon sok történetünk van arról, hogy hogyan kerestek és találtak munkát az interneten keresztül.

És mi ennek a projektnek a végső célja? Van egy kitűzött cél, amit ha elértek, akkor új projektbe fogsz?

Az a tapasztalatom, hogy ezen a területen nem lehet gyors sikereket elérni. Mi abban tudunk segíteni, hogy a tehetséges gyerekek, fiatalok kapjanak egy szalmaszálat, amibe bele tudnak kapaszkodni. Ez olyan, mint amikor fát ültetsz, én akkor tartom sikeresnek a projektet, ha 15 év múlva a Wikipédián lesz néhány olyan életrajz, ahol megemlítik, hogy nehéz körülmények között indult, de az internet segítségével elérte, hogy az adott tudományág, ipar, kulturális tevékenység kiemelkedő alakja legyen.

Ha öt évvel ezelőtt megkérdeztél volna, hogy mi lesz a következő projekt, nem tudtam volna válaszolni, most sem tudom, hogy mit fogok csinálni öt év múlva. Sokat utazom olyan kis elzárt falvakba, ahol utoljára talán a kivonuló orosz csapatok jártak, és látom a gyerekek szemében, hogy jó az, amit csinálunk. Ez most nekem elég.

(a nevekre kattintva a Wikipedia megfelelő szócikkei érhetők el):

Abaújdevecser
Abaújkér
Abaújszolnok
Alsóregmec
Alsóvadász
Aranyosapáti
Ároktő
Baktakék
Bánréve
Beret
Beszterec
Bodrogkisfalud
Bódvaszilas
Boldva
Borsodnádasd
Bükkszentkereszt
Csegöld
Encs
Erdőhorváti
Érpatak
Felsődobsza
Felsőgagy
Forró
Fügöd
Füzérkajata
Gacsály
Girincs
Gömörszőlős
Gulács
Györgytarló
Győrtelek
Halmaj
Hejőbába
Hejőszalonta
Hernádkércs
Hernádszentandrás
Hét
Hetefejércse
Hidvégardó
Hodász
Hollóháza
Homrogd
Ináncs
Jánd
Kálmánháza
Kázsmárk
Kék
Kelemér
Kemecse
Kiskinizs
Komjáti
Kondó
Kölcse
Lak
Léh
Levelek
Máriapócs
Méra
Mikóháza
Nagydobos
Nagyhalász
Nagykinizs
Négyes
Novajidrány
Nyésta
Nyírcsászári
Nyírlövő
Nyírvasvári
Pálháza
Pap
Paszab
Perkupa
Porcsalma
Pusztafalu
Rásonysápberencs
Rétközberencs
Sajóhídvég
Sáta
Selyeb
Szegi
Szegilong
Szemere
Szendrő
Szentistván
Szentistvánbaksa
Szin
Szomolya
Taktabáj
Taktaharkány
Tarpa
Terem
Tolcsva
Tomor
Tornaszentandrás
Tornyospálca
Trizs
Tunyogmatolcs
Tyukod
Újfehértó
Uppony
Vilyvitány
Vizsoly