Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A szociális tárca is Bangladesre gondol
A
szociális tárca is dolgozik az uzsorakölcsönök visszaszorításának
lehetőségén, s vizsgálja, hogy Magyarországra miként lehetne átültetni
a bangladesi modellt vagy annak bizonyos elemeit - közölte Korózs
Lajos, a szociális tárca államtitkára szerdán. Mint mondta, a
bangladesi "Szegények bankjával" kapcsolatban az a kérdés, tudnak-e a
helyi társadalomban olyan közösségek szerveződni, amelyek egymás iránt
garanciát tudnak vállalni. Véleménye szerint Európában vannak jól
működő modellek, például a szociális szövetkezet, amely egy olyan jogi
forma, amelyben bizonyos feladatok, szolgáltatások elvégzésére lehet
egymásért garanciát vállalni a tagoknak, akik maguk döntenek arról,
miként osztják szét egymás között a kapott jövedelmet. Az államtitkár
szerint a kis lépések politikáját kell követni és ha működőképes, akkor
később szélesíteni lehet a programot, ám az erről szóló döntés csak
jövőre születhet meg.
(MTI)
Az uzsorakamatos kölcsönzéssel megvert magyar vidékek lakói nem részesülnek a civilizáció áldásaiból. Egy budapesti tolmácsnő a fejébe vette, hogy helyrerázza a feje tetejére állított világot.
A romák között elterjedt uzsorarendszer működéséről és rendőrségi
kezeléséről már több írás is megjelent a hvg.hu-n (lásd
jobbra), látleletet venni az ügyről az egyszerűbb feladatok közé
tartozik. Sokkal bonyolultabb felvázolni, milyen eszközökkel lehet
véget vetni az uzsorás bűnözők rémuralmának. Különösen, hogy az ügy
körül gyülekező diagnoszták mind másban látják a megoldást.
Az
Új rend kormánybiztosa az elmúlt héten közölte elképzeléseit. Ám
Kondorosi Ferenc javaslatai – melyek szerint a pénzintézetek által
nyújtott kamatok szintjét kell első körben maximálni – éppen csak
súrolják az uzsoratémát. Ezzel kapcsolatos cikkünket itt találják.
Ebben teszünk említést a szociális kölcsön lehetőségéről, amellyel
időnként élnek a települési önkormányzatok. Más kérdés azonban, hogy
nekik sem ez a dolguk. Nincs erre elkülönített forrásuk, nincs rá külön
emberük, pedig garantáltan egész nap kopogtatnának szociális kölcsönért
a település legszegényebbjei. S bár a szociális transzferek fölött
rendelkeznek az önkormányzatok, törvényes eszközük nincs arra, hogy a
tartozásokat beszedjék, hiszen segélyeket végrehajtással elvonni nem
szabad. „Az uzsorásoknak bezzeg megvan az eszközük az adósságok
beszedésére” – fogalmaz fanyarul a hvg.hu-nak egy szabolcsi települési
jegyző.
Az uzsorahelyzet megoldásán őrlődőknek leginkább a bangladesi Grameen Bank ugrik be.
A mikrohitelek kihelyezésével foglalkozó pénzintézet alapelve, hogy a
szegények is jó adósok. Alapítójának, Mohammed Junusznak ezt
bizonyítania is sikerült: a bank 98 százalékos megtérülési rátáját
minden kereskedelmi bank megirigyelhetné. A pénzintézet egészen kis
összegeket ad kölcsön, cserébe nem vet ki jelzálogot, s nem is növeli
saját költségeit a hiteligénylés elbírásával. Alapítója 2006-ban
Nobel-békedíjat kapott.
Nem árt azonban tisztázni, hogy a
szegények bankja jobbára vállalkozási, és nem fogyasztási célra ad
hiteleket. A minimális kölcsönből elindított nanovállalkozásból ugyan
megvásárolható néhány tojást tojó baromfi, de idehaza ez nem számít
vállalkozásnak.
Másfajta, nem vállalkozási célú mikrohitelezés
meghonosítása segíthetne az uzsoracsapdában vergődőkön, ami azonban
egyedül önmagában nem működne. Az Autonómia Alapítvány Kamatos pénz a Csereháton
című tanulmányában fölvázolja, milyen feltételeket lát
elengedhetetlennek az uzsoráshelyzet rendezéséhez: hatékony védettség
biztosítását az adós áldozatoknak; helyi jogsegélyszolgálat
működtetését; olyan kiegészítő intézkedéseket, amelyek az
uzsorajelenség „keresleti oldalát” kezelik; illetve az adósságcsapda
kialakulását preventív módon megakadályozó programok működtetését.
Ahogyan egy korábbi írásban említettük, olyan, pökhendiség nélkül
előadott pénzügyi képzésben kellene részesíteni a mélyszegénységben
élőket, ami hozzájárul a megtakarítások s az okos hitelfelvétel
kultúrájának kialakulásához.
Hasonló alapelvek szerint képzelte el a kamatos pénztől szenvedők megsegítését Pásztor Eszter. A tolmácsirodát vezető budapesti asszony alig háromnegyed éve kezdte körüljárni a mélyszegénységben élő cigány családok problémáit. „Elegem lett abból, hogy egyesek szerint a cigánysággal kapcsolatos problémákra az a válasz, hogy elkezdenek masírozni” – magyarázza a tolmácsnő, aki ezután a neki segítő civil szakemberekkel kezdte el látogatni a jellemzően kamatrabszolgaságban élő roma családokat. „Megismertünk olyan, Ózd környékén lakó édesapát, akinek azt mondta az uzsorás, nem baj, ha nem tud fizetni, majd a tizenegy éves lánya ledolgozza az út mellett” – idézi fel.
A leginkább kiszolgáltatottak – legtöbbjük cigány – helyzete csak
komplex megoldásokkal rendezhető. Ha csak egyet-egyet próbálnak
kezelni, a többi súlya agyonnyomja, s az erőfeszítés kárba vész.
„Egy-egy borsodi falu rosszabb, klinikai értelemben is depressziósabb
közeg, mint a harmadik világ, pedig éltem utóbbiban. Egy afrikai
faluban mindenki ugyanolyan szegény, ugyanolyan fekete, s nincs árutól
roskadozó áruház a közeledben. És amennyi kudarcélmény a mi romáinkat
éri, attól más összeroppanna. Nem kapnak munkát, ha pedig elviszik egy
hónapra egy építkezésre, simán megtörténhet, hogy kifizetetlenül
otthagyják őket” – magyarázza Pásztor Eszter. És tegyük hozzá: a mi
eleve könnyebb életünket segítő szolgáltatásokból, a civilizáció
vívmányaiból ők kimaradnak. A pénzügyi szolgáltatások iránti
kereslet van a részükről – hatalmas piac, ha úgy tetszik –, csak éppen
legális, a helyzetükhöz igazodó kínálat nincs. És ha nincs legális
kínálat, megjelenik az illegális, ami aztán gyakran a maffiára
emlékeztető módszereket használ. „Bár a Dunántúlon a módszerek is
finomabbak, mint a leginkább fertőzött ózdi vidéken: csak kis összeget
és csak egy hónapra adnak az uzsorások, igaz, a kamat ugyanúgy
havi száz százalék” – avat be a területi különbségekbe.
A
tolmácsnő az Európai Műhely Egyesület munkatársával, Zakariás Jánossal
is megismerkedett; ő országszerte 63 roma családot mentorál. „Őt
hívják, ha menekülni kell a kamatostól, s anélkül, hogy bármilyen
döntést hozna helyettük, ott van, s segít megoldani a problémájukat” –
mondja. Zakariásnak ezzel együtt eddig egyetlen családot sikerült
kimenteni az uzsorások karmaiból azzal, hogy évekig folyamatosan
mellettük állt, s „életvezetési tanácsokkal” szolgált nekik.
A szegények bankjának ez az általuk kiötlött változata (amely végeredményben egy fiókhálózat nélküli mobilbank) csak mentori hálózattal együtt és csak csoportos hitelkihelyezéssel működne.
Utóbbi
azt jelenti, hogy a kölcsönfelvevők kisebb csoportokat alkotva,
egymásért kezességet vállalva kaphatnak hitelt, először kis összegben.
A mentornak nem csupán banki szakembernek kell lennie, hanem a „család
barátjává” kell válnia az elképzelés szerint. Ők észlelik azt is, hogy
uzsorások fenyegetik-e a hitelfelvevőket, együttműködnek a családokkal,
s életvezetési stratégiákra okítják a hátrányt szenvedőket. Erre azért
is szükség van, mert előfordul, hogy a legszegényebbek – bár túlélési
stratégiák egész tárházával rendelkeznek – ésszerűtlenül használják fel
pénzüket. A mentorok közösségszervező-koordinátori szerepe, a
rendőrséggel való együttműködés és néhány sikeres mintaprojekt az
egyébként kalkulálható kudarcok ellenében is sikerre vihetné a
programot – vélekedik Pásztor Eszter.
A
hiteleket a nőknek adnák, hiszen úgyis náluk van a kasszakulcs, és a
háztartás működtetésének nyűgje is őket terheli, náluk van esély arra,
hogy ésszerűen be tudják osztani a pénzeket. Pásztorék tervei szerint a
kamatra adott kölcsön kicsi nyereségre lesz elég, ami a működési
költséget fedezi, de a mentorok munkabérét nem. Mivel pedig ez nem
csupán banki, hanem állami feladat, a projektben 50-50 százalékos
állami és magánrészvétel lenne indokolt. Mindezért a tolmácsnő a
politikai és pénzügyi viágában gyűjtött kapcsolatait próbálja
mozgósítani.
A cél az volna, hogy miután a mélyszegénységben
élőket képessé teszik a mikrohitelek törlesztésére, a végén igazi
kereskedelmi banki ügyfelek válhassanak belőlük. „Ez akkor nyer
intézményi formát, amikor az állami és banki vezetők azt mondják: meg
akarjuk csinálni. Én nem tudok banki üzleti tervet csinálni, de össze
tudjuk állítani a mentorok munkaköri leírását, a képzési anyagot” –
mondja Pásztor Eszter, hozzátéve: túl sokáig nem lenne szabad
kísérletezni, „ezeknek az embereknek nincs erre idejük, a bankhoz
viszont joguk van”.
Kiricsi Gábor
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!