Az Általános Ügyek Tanácsának 2011. január végi ülésén a magyar elnökség konkrét menetrenddel állt elő az EU első romastratégiájának elfogadására, s a tagállamok többsége támogatásukról biztosították ezt.

A hazai (és az európai) cigányság sorsa nagyon komoly probléma és nem lehet közömbös egyikünk számára sem.

Éppen ezért születik a roma stratégia, most először Európában.

Mindannyiunk, magyarok és európaiak, cigányok és nem cigányok érdeke az lenne, hogy sikerüljön legalább a tervekben megegyezni, elindítani a romák felemelkedésének programját.
Többet kellene tenni a romák szószólóinak és jogvédőinek is azért, hogy a pozitív lépéseket támogassák és ne éppen ők vigyék mellékvágányra a párbeszédet.

A tagállamok támogatták az elnökség elképzelését: az Európai Bizottság áprilisban ismerteti javaslatát a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerére vonatkozóan, melyet a Tanács négy formációja is megvitat, majd a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős tanács ad ki a témában zárónyilatkozatot májusi ülésén. A folyamat utolsó állomásaként az Európai Tanács júniusi ülésén adná áldását a romastratégiára.

Forrás: eu2011.hu

Az uniós tagállamokban összesen mintegy 10-12 millió roma él, ezzel ők alkotják Európa legnagyobb kisebbségét.

Nagy részüket társadalmi kirekesztés, diszkrimináció, szegregáció és mélyszegénység sújtja. A magyar elnökség a Tanács ülésén hangsúlyozta: a romák helyzetének megváltoztatására nem elegendő pusztán a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére irányuló intézkedéseket meghozni. Olyan európai politika kidolgozására van szükség, amely hatékonyan elősegíti a romák társadalmi és gazdasági szempontú befogadását.

Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül fontos helyet kap a szegénység elleni küzdelem is. Magyarország azt szeretné, ha a tagállamok nemzeti reformprogramjaikban is előtérbe helyeznék a romák integrációjának szempontjait.

A problémák megoldása nem csak egy-egy ország, hanem az egész Unió számára fontos politikai prioritás. A tagállamok eddig is felhasználhattak közösségi forrásokat a romaintegráció céljára, de idáig nem létezett olyan egységes keret, amely meghatározná a szükséges intézkedéseket, és amelyhez igazodva a tagállamok saját, romaintegrációs stratégiájukat is kidolgozhatnák.