Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Roma Közösség - Cigány Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Roma Közösség - Cigány Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Nem mindennapi mű az biztos! És sajnos aktualitásából mit sem vesztett.
A nyolcvanas évek közepén, amikor készült, szinte forradalmi mű volt: a témája, a cigányság kiszolgáltatott, szegregált élete, a romák önsorsrontó életvitele, de e sok tehetséget hordozó nép kitörési kísérlete nem volt akkoriban sem elcsépelt téma. Sőt, mondhatni, szembe ment az akkor uralkodó politikával. Ma, meglepő módon hasonló a hatása.
Csemer Géza művének ugyanolyan aktuális a kérdése: kitörhet-e társadalmi és önön fogságából a roma kisebbség? Van-e esélyük beilleszkedni a többségi társadalomba? Van-e aktuálisabb negyed század multán? Aligha, s ezt jó érzékkel vette észre az egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Szegvári Menyhért rendező irányításával állították színpadra a kiváló zenékkel, dalokkal teletűzdelt művet a 2010. április 16-i bemutatón.
Miréna és a
bokszoló találkozása - Nádasy Erika, Ötvös András (Fotó: Gál Gábor)
A történet, hogy a tehetséges fiatal festő élni tud-e a
felfedeztetésével, nem rántja-e vissza az őt körülvevő bűn, s az
Amerikából hazaruccanó roma színésznő csalódottsága, kiégettsége nem
riasztja-e el a karriervágytól, mindez különös hangsúlyt kapott egy
párhuzamos színházbeli eseménytől. A színházépület emeleti galériájában a
bemutató estéjén nyitották meg Horvát János roma festő tárlatát azokból
az itthon még fellelhető műveiből, vázlataiból, kísérleteiből, amit még
a vasúti villanyszerelő piktor össze tudott szedni. Jelentősebb
piktúrái ugyanis éppen Németországban turnéznak: a magdeburgi
kiállításról éppen most hordják át őket Berlinbe az ott neki szervezett
bemutatóra.
Szóval a bemutató estéje ezért is multikulturálisra sikeredett. S ezt mintha a színház fiatal művészei is átérezték volna: nagy kedvvel és buzgalommal, eredeti hévvel és lelkesedéssel játszották el a történetet. Zakariás, a festő (Hüse Csaba), féltestvére, a börtönből szabaduló Kanta, a bokszoló (Ötvös András), Miréna Lock, a hazalátogató színésznő (Nádasy Erika) sorsa, életének alakulása a teljes társulat buzgalmával kelt életre. A sztorit többek erőteljes énekhangja is erősítette: kiemelkedő volt viszont a több jó közül Nádasy Erika tiszta, karakteres orgánuma.
Meglepő, hogy Szakcsi zenéje nem hangzik fel gyakran egyik zenei csatornán sem. Ennek talán az is oka, hogy nem fedeztek fel belőle maguknak slágert egyiken sem. Pedig 2-3 dal, a kissé áthangszerelt Cigány himnusz vagy a második felvonás több lírai betéte igazán hangszóróra érdemes. Talán ezért is jó választás a mű egri színvonalas bemutatója.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!